Kósa vidékre költöztetné a minisztériumokat

A péntek este a Kölcsey Kongresszusi Központban megrendezett eseményre több mint háromszázan voltak kíváncsiak. A városvezető évértékelőjét azzal kezdte, hogy elmondta: a világválság dacára tavaly nőtt Debrecenben a helyi adóbevétel, a munkanélküliségi ráta a fele az országosénak, a város vagyona gyarapodott, s az önkormányzat gazdálkodása nem került adósságspirálba.

A következő etapban a politikus arról beszélt, hogy szemléletváltásra van szükség az országban. Kósa Lajos kijelentette: annak a Magyarországnak, amelyet a rendszerváltáskor megismertünk, minden tekintetben vége van. Hozzátette: vége van annak a világnak is, hogy az emberek azt mondhassák: vagyok, ezért tartsatok el, és ne kérdezzetek tőlem semmit, ne kérdezzétek, hogy miért nem segítek magamon. Leszögezte: nem lehet különbséget tenni a magyarok között bőrszín vagy vallás alapján, de minden polgártársunktól joga van megkérdeznie a közösségnek, hogy „te magad mit teszel azért, hogy jobb helyzetbe kerülj?".

Kósa Lajos szerint nem tartható tovább, hogy mindössze 3,8 millió ember tartja el a többit, azaz a társadalom 36 százaléka, ez az arány ugyanis a más kultúrával bíró afrikai középállamokra jellemző. A polgármester szerint következményei vannak annak, hogy az országban csaknem egymillió ember lassan húsz éve nem kel föl reggelente dolgozni, hiszen az ő gyermekeik úgy nőnek föl, hogy soha nem látták a szüleiket munkába menni. Mint mondta, ezen változtatni kell, s újra kell gondolni az oktatási rendszert is. Kósa kitért arra is, hogy a megyei jogú városok közül Debrecenben a legnagyobb a házasodási kedv, de hogy miért, azt nem tudja.

A fideszes városvezető szerint újra kellene gondolni az ország hivatali decentralizációját, véleménye szerint Magyarországon öt-hat olyan város van, ahová minisztériumokat, főhivatalokat lehetne telepíteni. Hozzátette, hogy az agrárminisztérium épülete a budapesti Kossuth téren amúgy sem életszerű, hiszen az első jó termőhely onnét ötven kilométerre van. A decentralizációról szólva Kósa Lajos úgy fogalmazott: a Szent Korona legyen ott a fővárosban, ez természetes, de jelentős kulturális közgyűjtemény lehetne vidéki városban is.