Előzés a Balkánon: lehagyták a szerbeket, újabb ország csatlakozhat az Európai Unióhoz
A legpozitívabb előrejelzések szerint a balkáni ország akár négy éven belül tag lehet.
„Rendkívül sok olyan változás történt szerződésmódosítás nélkül, ami a föderalizmus irányába löki az európai integrációt” – Mekkora kárt okozott a brüsszeli korrupciós botrány az Európai Parlament hitelességének? Jól járt-e az EU és a magyar kormány a pénzügyi egyezséggel? Miért nem utópia a föderalizmus? Gálik Zoltán válaszol a Mandiner Világrend adásában.
***
Az EU egy sokszereplős döntési mátrix, a döntési jogköröket azonban az uniós intézmények folyamatosan vonják el a tagállamoktól. Ahhoz, hogy ezen a téren elinduljon egy rendteremtő intézményi reform, uniós szerződésmódosítás kell – az ezzel járó sokfrontos politikai csatározást azonban senki sem vállalja fel szívesen, ezért a közeljövőben a hatáskörök újrarajzolása, megnyugtató rendezése nem várható.
Pedig vannak válságjelek – két évtizede nem rázta meg olyan mérvű negatív esemény az Európai Uniót, mint a december elején kirobbant brüsszeli korrupciós botrány. Éppen akkor derült fény a vesztegetési ügyre, amikor az Európai Bizottság a korrupció és a jogállamiság helyzete miatt korábban visszatartott támogatásokkal kapcsolatban kompromisszumos egyezséget kötött a magyar kormánnyal, illetve éppen abban a testületben, az Európai Parlamentben ütötte fel a fejét a korrupció, amely pont emiatt kérte az újabb számonkérési mechanizmusok bevezetését több tagállam, így hazánk ellen is.
Fontos, hogy rá lehessen kényszeríteni egy tagállamot a jogállamisági elvek betartására? Az Európai Egyesült Államok, a föderális EU kialakítása reális esély, vagy csak egy utópia? Átalakíthatóak-e az EU intézményei, az Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy az Európai Tanács?
A műsor vendége: Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--