„Biztonságosabb lett-e Európa a Finn NATO csatlakozás óta?
Az ukrán-orosz háborúban megtanultuk, hogy a csapatsűrűség, vagyis a front egy kilométerére eső katonák száma igen fontos mércéje a nemzetbiztonságnak.
A finn NATO-csatlakozásnak valószínűleg számos hosszútávú előnye van, amit a szakértők igen alaposan el is magyaráztak nekünk.
Amiról sokkal ritkábban esik szó, az a tény, hogy a legutolsó NATO bővítéssel a »front« egy kilométerére eső csapatsűrűség a felére csökkent. Erre persze lehet azt mondani, hogy a határ orosz oldala centiméterre pontosan olyan hosszú, mint a NATO oldala.
Ez egy kétségtelenül szellemes válasz.
A baj csupán az, hogy sekély e kély.
Ha úgy az oroszok, mint a NATO biztonsága hirtelen a felere csökkent, és ha a védelem egyik napról a másikra kétszeresen nehezebbé vált, akkor mi következik mindebből? Az, hogy a duplájára nőtt a kísértés arra, hogy a védelem nehézségei elől mindkét fél egy megelőző támadásba meneküljön.
Miközben mások ünnepelnek, én nehezen tudok megszabadulni attól az érzéstől, hogy minden hosszútávú előnye ellenére, a finn NATO csatlakozás rövid távon destabilizálta Európát.”
***
Nyitókép: Földházi Árpád