Messi vagy Ronaldo? – Öt reflexió az elmérgesedett Puzsér–Schiffer-vitához

„A vita utolsó harmadára olyan mértékben elfogyott a bizalom, hogy a nézők és hallgatók nemcsak egy kellemetlen csörtének, de egy barátság végének is szem- és fültanúi lehettek. Hogy ez mennyire lesz tartós, nem tudjuk, de jelenleg begyógyíthatatlannak tűnnek a sebek. Ami reményt adhat mégis, ugyan a kemény szócsata elfedte, de ez a két ember a 21. század lényegi kérdéseiben nagyon is egyetért.

Talán távolra került Puzsér Róbert és Schiffer András egymástól a társadalmi egyenlőtlenségek elleni küzdelem kérdésében? Vagy a környezeti pusztítás megállításáért való kiállásban? Vagy a nemzeti összetartozás és szuverenitás megvédésének fontosságában? Vagy a globális kapitalizmus dehumanizáló tendenciáira való figyelemfelhívás szükségességében? Vagy a lopakodó bigdata-diktatúrák veszélyének hangsúlyozásában? Lehet, hogy az orosz agresszióra adott kormányzati reakció kapcsán szögesen ellentétes a véleményük, és ez most szakadékot ásott közéjük, de az előttünk és a világ előtt álló feladatokban még számtalanszor fogják egy platformon találni magukat.

Azok, akik nem tartoznak sem a NER, sem az összefogás szimpatizánsai közé, magukat valamiféle centrumként azonosították. Ennek a centrumnak ugyan nem volt pártja, viszont egyre több kulturális felülete, tartalma, fóruma született. Ezeken keresztül pedig kezdett és kezd kialakulni egy sajátos íz, egy jellegzetes közéletérzés, egy, a két nagy tábortól független sztori, amely túlmutat már a szubkulturális kereteken, egy bimbózó társadalmi erő, és ennek létrejöttében a két vitapartnernek óriási szerepe volt.

A törzse még nagyon vékony ennek a fának, könnyen eltörhet, ezért óvni és vigyázni kell rá. Különösen azoknak, akik elültették. Az erő mindig lentről felfelé születik, de a felelősség éppen fordított: fentről sugárzik lefelé. A jelenkori futballvilág két szupersztárja, Messi és Ronaldo hatalmas rajongótáborral rendelkezik. Aki belepillant a két törzs online világába, ismerős dolgokra lel. A Messi-törzs nyafogó hülye gyerekként ábrázolja Ronaldót, a portugál zseni követői pedig bamba kamukirálynak az argentin világbajnokot. A másik mögötti teljesítmény senkit sem érdekel, az indulatok állandó csúcson, a pocskondiázás folyamatos.

Nos, néhány napja, Messi és Ronaldo egy gálamérkőzésen találkozott ellenfélként. A gyűlölettől fűtött keménymagok megdöbbenésére a kezdőkörben kezet fogtak, megölelték egymást, aztán tették, amihez értenek: fociztak. Szebb lett ott a világ. Egyiknek sem kellett a másik fölé kerekednie, mert mindketten lényegét adják a labdarúgásnak, és bármelyik nélkül értelmét veszítené az egész.”

***

Nyitókép: Ficsor Márton/Mandiner