„Áhítatuk a »szovjet« iránt a magyar rendszerváltást követően fokozatosan nagyhangú ellenszenvvé alakult, és a nagy medve élethosszig való cirógatása helyett beleájultak a liberális Nyugat előtti térdepelés másik végletébe. Egyszerűen érthetetlen, hogy miért nincs soha annyi érzékük, hogy a magyar érdek szerinti középen állás stratégiájára törekedjenek...(...)
Az első modellemben – a korfa fiatalodását szem előtt tartva – a Kádártól napjainkig tartó hatalmi stafétájuk versenyzői – szigorúan csak saját megítélésem szerint – a következők: Kádár János, Horn Gyula, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc, Ujhelyi István, Mesterházy Attila, Donáth Anna, Fekete-Győr András, valamint a szavaikra esetlegesen fogékony, örök utánpótlást biztosító gyermekeik és unokáik. A felsorolhatatlan számú egyéb, a közelükben sertepertélő kispályásnak a számbavétele egy brazíliai őserdő feláldozása árán előállított mennyiségű papíron volna csak lehetséges, így ettől eltekintek.
Második felsorolásom a politikai garnitúrájukat kiszolgáló értelmiség meghatározó művészei és újságírói: Major Tamás és Gobbi Hilda, a nagyhatalmú Siklósi Norbert, Bolgár György, Németh Péter és a Heti Hetes »sztárjai« tokkal-vonóval. De nem folytatom, mert a rendszerváltás előtt a reflektorfényben sütkérező baloldali mindegyike nagy valószínűséggel szem volt a láncban. Ebből következően a nagyobb bűnnek azt tartom, hogy a »módszerváltás« után a sok Stockholm-szindrómás ahelyett, hogy rácsodálkozott volna a valós szabadság édes madarára, szocialista elköteleződésük utópiáját leöntve egy kis liberális szósszal mégis ott ártanak a demokratikus Magyarországnak és regnáló kormányának, ahol csak tudnak. A mára matuzsálemi korba öregedő kommunizmusrajongók, élükön Lendvai Ildikó és Németh Péter, valamint »drága”« Bolgár úr és a többiek, ugyanolyan vehemenciával végzik a demokráciánkat aláásó aknamunkájukat, mintha még mindig a KGB központi utasításait kellene végrehajtaniuk. Számukra teljesen mindegy, hogy keleti vagy nyugati segítséggel fonnyasztják hazánkat, a lényeg, hogy az pusztuljon és sorvadjon.”
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd