Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Az ellenzéki tét az EP-választáson úgy tűnik, ismét csak az ezüstérem.
„Irigylésre méltó optimizmusra vallanak azok a politikusi vélekedések, amelyek szerint a 2024-es európai parlamenti választás szolgálhat majd az ellenzék helyosztójaként, az ott születő eredmény alapján dönthetik el az együttműködés vagy együtt nem működés további kérdéseit.
Nem mintha nem lenne EP-választás, hiszen amíg uniós tagország vagyunk, ilyet mindenképpen tartanunk kell. De azért ez egy klasszikus »addig mi lesz« kérdés. Mivel az éppen csak mögöttünk hagyott ellenzéki választási katasztrófa okaként sokan nevezik meg a mára kialakult médiaviszonyokat és a bármit szétteríteni képes kormánypropagandát, kissé ellentmondani látszik ennek a helyzetértékelésnek, hogy most mégis egy újabb választástól várnak fordulatot. Addig még két év van hátra, ugyanilyen, sőt inkább nagy eséllyel tovább romló hatalmi-politikai viszonyok között. Nem szólva arról, hogy az EP-választásokon rendre alacsony a részvétel, ami a leginkább mozgósításképes pártnak kedvez, ez pedig a Fidesz, amely eddig minden EP-választást 50 százalékhoz közeli vagy feletti győzelemmel zárt. Az ellenzéki tét, úgy tűnik, ismét csak az ezüstérem, a távoli második hely megszerzése lehet.
Nehéz tehát belátni, hogy mégis, milyen változás remélhető éppen ettől a két év múlva esedékes voksolástól.
Az ellenzéki fogadkozások persze arról szólnak, hogy a 2022-es együttműködés rájuk, illetve magukra erőltetett kényszere után most aztán mindenki egyedül próbál népszerűséget szerezni, és ennek az erőfeszítésnek az eredményességét mérik le 2024-ben. Itt játszik szerepet a dicséretes optimizmus mellett korunk másik meghatározó tényezője, a rossz memória. Itt ugyanis már jártunk, avagy itt is jártunk már. A 2014-es parlamenti választás részlegesen közös – Jobbik nélküli – listás ellenzéki pártjai azon a tavaszon szinte hallhatóan fellélegeztek az összefogás börtönéből szabadulva, és az EP-választás valóban alaposan át is rendezte közöttük az erőviszonyokat. Miként a 2019-es voksolás is fordulatot hozott, ez emelte az ellenzék élére a DK-t és a Momentumot.”
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt