Élelmezési válság felé sodorja a világot az orosz–ukrán háború

„A koronavírus és a megszokott ellátási láncok felborulása miatt eddig főként az energiahordozók, a nyersanyagok és az abból készült termékek hiányáról szóltak a hírek. Az orosz–ukrán konfliktus azonban a hiánygazdaság újabb szintje felé lök minket. A legalapvetőbb gabonák és műtrágyák megcsappanó kínálata merőben új helyzetet teremt az agráriumban is, ami a pénzromlás ütemének felpörgéséhez, a migrációs nyomás felerősödéséhez, vagy akár újabb erőszakos konfliktusok kipattanásához vezethet.

Május elején a Tridge nevű nemzetközi agrárkereskedelmi adatbázis felületén megjelent egy olasz nézőpontból íródott magyar vonatkozású cikk, mely érdekes összefüggéseket tár fel a mezőgazdasági termékek kereskedelméről. A cikkből megtudhatjuk, hogy Magyarország saját ellátásának biztosítása érdekében korlátozta a gabonafélék EU-ba irányuló exportját, és persze nem mellékes szempont a prognosztizált jelentős áremelkedés lassítása sem. Ez azonban rossz hír az olaszoknak, hiszen a Magyarországnál hatszor népesebb ország búzaszükségleteinek közel 30%-át hazánkból szokták beszerezni. Az azonban, hogy az olasz kenyér többek között a magyar exportkorlátozás miatt is várhatóan drágább lesz idén, mint tavaly, csupán a jéghegy csúcsa. Az élelmiszer-drágulás sokkal általánosabb és jelentősebb világpiaci folyamatok eredménye.

Az orosz–ukrán háború mindkét szereplője egyben főszerepet játszik a mezőgazdasági termékek világpiacán is. Az élelmiszerek drágulását már most is a bőrünkön tapasztalhatjuk, és a helyzet még romolhat a következő hónapokban. Ez persze az energiahordozók áremelkedésével is összefügg, hiszen minden gazdasági szektor, így a mezőgazdaság termékeinek árát is döntően befolyásolják az energiaárak. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a háború miatt közvetlenül az agrártermelés szintjén is nehézségekbe ütközik az ukrán és az orosz mezőgazdaság, és a termelésen túl az export lehetősége is egyre korlátozottabb. Ez pedig (figyelembe véve a két ország súlyát a szektorban) negatív hatással van és lesz a világ élelmezésbiztonságára.”