Karácsony rémálma

„Valaki kellemetlen helyzetbe hozta Karácsony Gergelyt. Hajnali fél tízkor, amikor felkelt, hogy korán beérjen a munkahelyére, talált valamit az ágya végében. Nem, nem lófejet, hanem Márki-Zay Pétert. Ezután ha bárhol kinyitott egy ajtót, felszállt egy kivételesen éppen közlekedő villamosra vagy tartott egy lakossági fórumot, Márki-Zay ott volt, és csak kajánul nézett rá. És ezzel a furcsaságok még nem értek a véget.

Amikor beugrott a Városházára, hogy megírjon néhány Facebook-posztot, munkatársai közvélemény-kutatásokat tettek elé, amelyek szerint Márki-Zay megelőzte. Mi ez az egész? Csak valami terheléses támadás lehet. A kínaiak. Hát persze! De Gál. J. szerint mégsem. Ez valami árulás? Őt, az egykori sztár közvélemény-kutatót csak úgy lehúzza a Závecz? És a Medián szerint is csak harmadik? Már Endre bá’ is hátba méri?! Nem ér az egész semmit, hiszen csak kis mintán kutattak. Ő már csak tudja, hogyan kell manipulálni!

Körbenézett, de már senki nem volt mellette, csak Márki-Zay vigyorgott a sarokban. Itt valami nagyon nem oké. Neki nem ezt ígérték! Arról volt szó, hogy ő a »legkevésbé elutasított« jelölt, aki úgy vonzza a középen álló szavazókat, mint az ipari mágnes. Ő a legjobb, mert magas és sovány, röptében felismeri a dolmányos varjút, és úgy tud kampányolni a stadionok ellen, hogy közben meccsre jár.”

Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád