„Alig üldözte el a kormány a CEU-t az országból, máris kezét-lábát töri, hogy a kínai Fudan Egyetem magyar kampuszának megfelelő helyet találjon. A friss hírek szerint ez a Ferencvárosban tervezett diákvárosban lesz, és az év utolsó közlönyében elrejtett határozat szerint ehhez 821 millió forintot (!) ad a magyar kormány.
Arról persze nem szól a fáma, hogy mégis miért van rászorulva a Kínai Kommunista Párt arra, hogy a Fudan Egyetem elhelyezését a magyar adófizetők állják, amikor a magyar egyetemekkel nem ilyen bőkezű a kormány. De van itt még két dolog.
Miközben a CEU elleni vádak egyike az volt, hogy a kettős diplomát adó egyetem versenyhátrányba hozza a csak egy diplomát adó magyar egyetemeket, a Fudannál láthatóan semmi problémát nem lát ebben a kormány. Pedig egy jóval nagyobb egyetemről beszélünk: míg a CEU-n kb. 1500 diák tanult, a Fudan magyar kampuszán állítólag 5-6 ezer lesz a hallgatói létszám és 500 fős a tanári gárda – vagyis egy komoly versenytárs lép be a magyar felsőoktatásba, aminek olyan anyagi gondjai se lesznek, mint a forráshiányos magyar egyetemeknek.
A másik dolog, hogy míg a magyar kormányt borzasztóan zavarta a CEU »ideológiai beállítottsága« és a demokratikus társadalom melletti elköteleződése, a kínai egyetem esetében már ez se gond. 2019-ben úgy módosította a kínai kormány az egyetem alapszabályát, hogy a szabad gondolkodás és kutatói szabadság helyébe a Kínai Kommunista Párt vezető szerepe került, az egyetem demokratikus vezetését pedig felváltotta az állampárti irányítás. A Kínai Kommunista Párt szorosabb felügyelete alá vonta a Fudan Egyetemet – de ez a magyar kormányt a legkevésbé sem zavarja, hiszen maga sem hisz a demokratikus, szabad társadalomban, a politikai beavatkozástól mentes egyetemi autonómiában, a kutatói és gondolatszabadságban.
Az, hogy szinte egy időben ment a CEU és jött a Fudan, a kormány világos értékválasztását tükrözi.
Én mindenesetre a tegnapi napon adatkéréssel fordultam az innovációs miniszterhez, hogy választ kapjak arra, mennyibe fog kerülni a kínai egyetem az adófizetőknek, részesülnek-e kedvezményekben az ide érkező hallgatók és oktatók, lesz-e bármilyen átvilágítás, és egyáltalán: miféle nemzeti érdek fűződik a kínai egyetem idetelepítéséhez és jelentős állami támogatásához, amikor a magyar egyetemek versenyképessége, vonzereje és hallgatói létszáma egyre csökken, a hazai érettségizők pedig egyre nagyobb arányban mennek nyugati egyetemre tanulni. Kíváncsian várom a válaszokat!”