„– Ez a Hajdú Péter a kétszáznyolcvanmilliós jogerős adócsalásával akart engem börtönbe záratni, mert úgy érezte, hogy megsértettem a »jó hírnevét«.
– Most másfél év börtönre ítélték nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalásért valamint folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat-felhasználásért.
– Ennek az ítéletnek a fényében kijelenthető, hogy éveken át gyakorolt kritikám nemcsak megalapozott volt Hajdú Péterre vonatkozóan, de több tekintetben túl enyhe is. Én Hajdú Péterről a kultúrbűnözőről, a fideszes oligarcháról, a bulvárfenevadról és a bármire alkalmatlan televíziósról írtam – Hajdú tevékenységének gazdasági aspektusára nem volt rálátásom, s lám: a helyzet ott épp ugyanez.
– Ahogy a gyermekpornó-nagykereskedő Kaleta Gábor ügyében, az ügyészség ezúttal is megállapodott a vádlottal, s a másfél éves börtönbüntetést négy év próbaidőre felfüggesztette. Hajdú Péter milliárdos oligarcha azután, hogy kétszáznyolcvanmillió[!] forintos kárt okozott a költségvetésnek, ötmillió[!] forintos pénzbüntetést kapott érdemleges tárgyalás nélkül.
– Miféle ítélet ez?! Kit tart ez vissza bármitől is?
– Hajdú Péter továbbra is televíziócsatornák vezérigazgatója, az Orbán-rendszer elitjének megbecsült tagja marad, ő ugyanis nem ment olyan messzire, mint a melegorgiázó Szájer József, hiszen csak a közösből lopott – ez pedig a nemzeti együttműködés rendszerében nem számít bűnnek.
– Az ügyészség annak rendje-módja szerint eltussolta Hajdú Péter ügyét. Az Orbán-rendszer nem engedi börtönbe kerülni a megbízható klienseit. Íme a jogállam mérlege Magyarországon: ha kétszáznyolcvanmilliót loptál, fizess ötmilliót, és térj haza a kacsalábon forgó palotádba – valamennyi tisztségedet megtarthatod.”