Az egészséges szervezet

„A Színház- és Filmművészeti Egyetem polgárai nem tűrték szótlanul egyetemük függetlenségének megszüntetését, és úgy döntöttek, hogy az erre tett kísérletnek ellenállnak. Elfoglalták az egyetem épületeit, és oda a szerintük illegitim kuratórium tagjait és az általuk kinevezett kancellárt nem engedik be. Az események megosztják a közvéleményt. Az erről szóló gondolkodást a következőkben az alkotmányjogi aspektusok megvilágításával szeretném segíteni – s elöljáróban rögzítem azt is, hogy az egyetemi polgárok jogi képviseletét én látom el az Alkotmánybíróság (AB) előtt.

Korábbi AB-határozatok

Mi is pontosan ez az egyetemi autonómia, amelyet védenek az egyetemi polgárok? Az Alaptörvény X. cikke a következőképpen rendelkezik. »Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá – a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében – a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát. (…) A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza. Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a Kormány határozza meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli.«

Az olvasónak feltűnhet, hogy a fenti idézetben az »egyetemi autonómia« kifejezés nem szerepel. Ezt a fogalmat a bíróságok, többek között az Európai Unió Bírósága – például a CEU-ról szóló friss döntésével – és az AB gyakorlata töltötte meg valódi közjogi tartalommal [a témában különösen jelentős a 41/2005. (X. 27.) AB-határozat és a 39/2006. (IX. 27.) AB-határozat].”