Elfújja a szél

„A következő négy évben alighanem az Egyesült Államokban is megtapasztalják, mit jelent az, ha egy párt folyamatosan ellenzékből kampányol. Donald Trump kétségbeesetten csimpaszkodik elnöki székébe, de már ő is tudja, hiába minden hazugság, január 20-án Joe Biden lesz az Egyesült Államok elnöke. Trumpnak így egyetlen esélye marad: hogy továbbra is szinte túszaként kezelje a republikánusokat, így 2024-ben – akár neki, akár valamelyik sarjának – egyenes út vezet az elnökjelöltség felé.

Hiába azonban a várható permanens kampány, nem szabad túlbecsülni Trump szerepét. Biden lesz az elnök, hozzá kell igazodniuk az állam- és kormányfőknek. Még azoknak is, akik mentorukat vélték felfedezni Trumpban. S hogy Trump hívei számára mit tartogatnak az amerikai változások, arra már most egy sor jel utal.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szövetségesként tekintett a hamarosan leköszönő amerikai adminisztrációra, amely szemet hunyt Ankara regionális hatalmi törekvései, az újságírókkal vagy a kurd kisebbséggel szembeni represszió felett. Washington különösebb ellenállás nélkül vette tudomásul azt is, hogy Törökország NATO tagként orosz rakétavédelmi rendszert vásárolt. S hogy az amerikai történések nem hagyják hidegen Ankarát, jelzi: egyetlen nappal azután, hogy eldőlt, Biden elérte a győzelméhez szükséges elektori szavazatokat, máris távozni kényszerült a pénzügyi tárca éléről Berat Albayrak pénzügyminiszter. Ő Erdogan veje, aki a pénzügyekhez nem értett ugyan - amint ezt a nemzeti valuta, a líra zuhanása is jelezte -, de fontos összekötő volt a Trump család és a török elnök között. Erdogan bizalma már korábban megrendült a kijelölt utódban, pletykák szerint családi perpatvar áll a háttérben, így Trump bukásával neki is rögtön távoznia kellett. Erdogan sejti, változtatnia kell a politikáján, mert Biden támogathatja Európát abban, hogy kiterjedtebb szankciókat vezessen be Ankara ellen.”