A patrióta politika dicsérete

„A térség országai közötti szorosabb, elsősorban gazdasági fejlesztési jellegű integráció elmaradásának okai alapvetően máshol keresendők. Egyrészt objektív oka van: a mindegyikre jellemző, megörökölt tőkehiányos állapot. Másrészt az uralkodó korszellem, a liberalizmus és az abból kinőtt neoliberális gazdaságpolitika. A liberális egyénközpontú megközelítésben nincs helye a nemzetnek mint érdekközösségnek, a neoliberális gazdaságfilozófia alapján pedig nem értelmezhető a nemzeti, tehát a nemzetek együttműködésén alapuló közös gazdasági érdek sem. A Nyugatnak és az észak-európai országoknak az volt a szerencséjük, hogy abban az időben, amikor számukra lehetővé vált a szorosabb együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázása, Európában még nem a neoliberális gazdaságfilozófia volt az uralkodó nézet.

A helyzet változását a patriótának, esetleg unortodoxnak nevezett, de mindenképpen illiberális gazdaságpolitikai fordulattól várhatjuk. Ennek lényege, hogy a gazdasági globalizációt adottságként kezeli, azonban keresi és használja azokat a megoldásokat, amelyek segítségével annak negatív ­hatásait csökkenteni képes. Egyes felmérések szerint a gazdasági globalizáció igazi nyertese mintegy hatvanezer globális vállalat és néhány gazdasági erőközpont. Eközben szárazföldek, országok, cégek millióinak, emberek milliárdjainak csak a negatív hatások – mint a leszakadás, a környezetrombolás, a kiszolgáltatottság, a versenyképtelenség, az elszegényedés – jutottak osztályrészül. Világszinten egyre többen látják, mi a gond, és keresik a megoldást. Lehet, hogy más jelzővel illetik a törekvéseket, de a lényeg mindenhol ugyanaz: a lokalitás válasza a globális gazdasági rendszer okozta egyensúlytalanságokra.

A Kelet-Közép-Európa és a Kárpát-medence országainak problémáira is az eddiginél sokkal szorosabb és mélyebb, térségi szintű gazdasági integráció és együttműködés lehet az egyik válasz. A világgazdaság átrendeződése, az új gazdasági erőközpontok előretörése és szövetségi politikája, az Európai Unió válságjelenségei, valamint a digitalizáción és robotizáción alapuló Ipar 4.0 forradalom okozta alapvető változások indokolttá teszik a térség gazdasági szerepének újragondolását.

A nemzeti érdeken alapuló patrióta gazdaságpolitika célja Magyarország megerősítése, a hazai gazdasági szereplők, illetve a magyar emberek helyzetbe hozása. Segíteni kell őket felkészülni a kihívásokra, a versenyképesebbé válásukra annak érdekében, hogy a mérleg nyelve elmozduljon a globalizáció vesztesei oldaláról a győztesek oldalára. Magyarország gazdasági értelemben is felelősséget visel a határon túl élő magyarságért, azonban minden, az ő helyzetbe hozásukra irányuló törekvés csak akkor lehet sikeres, ha fenntartható rendszert sikerül kialakítani.”