Puzsér legyen demokrata!

„Hogy mi van a választók szívében/fejében, azt a politika két módon térképezheti fel. Az egyik, amikor a politikusok közvetett módon – közvélemény-kutatók segítségével – próbálják kifürkészni, mit szeretnének az emberek. Puzsér Róbert ezt hiteltelennek tartja, úgyhogy szót se többet a mérésekről. A másik lehetőség, amikor a politikusok közvetlenül a szavazókhoz fordulnak.

A rendszerváltás óta egyetlen politikai erő sem merte/tudta az emberek kezébe adni a döntést a jelöltek kiválasztásánál. Az MSZP a Párbeszéddel közösen azonban úgy döntött, hogy azt is a budapesti szavazókra bízza, hogy kiválasszák, kit látnának szívesen a főpolgármester kihívójaként. Voltak, akik nem bíztak a sikerben, de az előválasztás első fordulójának magas részvételi aránya bebizonyította, hogy igazunk volt.

Majdnem negyvenezer budapesti polgár mozdult meg, és bebizonyosodott: nem igaz az a megcsontosodott politikai axióma, miszerint az emberek belefásultak a politikába. Pontosabban úgy igaz, hogy az emberek az olyan politikából ábrándultak ki, amelyiknek alakításában nem vehetnek részt, amelyik kirekeszti őket a döntéshozatalból. Amikor Budapest megtehette, politizált – a szó legközösségibb értelmében.

És ez a közösség arra vár, hogy valóban megtalálhassa a legjobb jelöltet, aki eséllyel száll szembe Tarlós Istvánnal. Ez a közösség a legalkalmasabb embert keresi, akinek van víziója a mi közös Budapestünkről – és hajlandó meg is küzdeni érte.”