„Mondanom sem kell, Szakács Árpád mára közellenség lett a libbant féltekén. Az általa felsorolt tényeket, adatokat cáfolni nem tudják, nem is lehetne, ezért személyében gyalázzák őt. Pethő Tibor a Magyar Hangban odáig jutott: a cikkek »a magyar történelem legsötétebb korszakait idézik«… Eközben Tóta W. a HVG-ben, L. Simon fideszes exállamtitkár pedig a Figyelőben tudatta az országgal: azért a libsi művészek kapják a több lóvét, mert ők tehetségesek, szabad szelleműek, szemben a bugris-bunkó jobberekkel, akik csak párthűségben jók…
Azt már csak zárójelben: azok a firkászok szapulják most Szakács Árpádot a kormányzatot (is) kritizáló tényfeltáró cikkeiért, akik szerint egyébként a sajtó legfontosabb feladata a kormány számonkérése. Lám, most nekik, az »igazi újságíróknak« mégsem a hatalom ellenőrzése a fontos, hanem hogy pajzsra emeljék Prőhlééket – hátha akkor nem zárják el a közpénzcsapot a libsi haverok elől. Szánalmas.”