Az elittudatú értelmiségi kiindulópontja, ahonnan a létező világ tökéletlenségeit bírálja, a Tesz-Vesz város. Ahol »mindenki képességei szerint« végzi a dolgát, és ahol »mindenkinek érdemei szerint« jut az eredményből is. A piac a piaci feladatokat látja el, az állam az államiakat, a kígyók kígyóznak – minden pont úgy van, ahogy a Wikipedia »Classical Liberalism« címszava alatt található. A mesés Nyugaton szigorú meritokrácia van, kis garázsokból indulnak a világot megrengető felfedezések, miközben az állam éjjeliőrként tartja fenn a békét és a rendet. Nem létezik nepotizmus, sem korrupció, minden teljesítményalapú, és még politikai pozíciókra is a Jobline-on adnak fel hirdetéseket. (A »politikai teljesítmény« kategóriája természetesen abszolút hiányzik az elittudatú értelmiségi szótárából.) Az elittudatú értelmiségi önképébe még az is belefér, hogy ő különleges gyalog a táblán, kapott dísznek egy csokornyakkendőt. (...)
F. A. Hayek ekként jellemezte az értelmiségieket: »secondhand dealers of ideas«. Félig megemésztett, pamfletszerű, fél-, negyed-, és nyolcadigazságok harsány és hangos megfogalmazói. Bármiféle komolyan vehető gondolat Tesco gazdaságos változatainak árusítói. Ideológusok, a gondolatok piacán pont azt a helyet foglalják el, mint Bunyós Pityu Mozarthoz, vagy akár a Lynyrd Skynyrdhöz képest, csak jóval több manírral és modorossággal. Sőt: az elittudatú értelmiségiek által lenézett szórakozási formákkal valójában az égvilágon semmi baj sincs. Az elittudatúakban egyszerűen csak munkál a minden értelmiségire oly jellemző totalitárius ösztön, hogy valamiképpen átneveljenek teljes embercsoportokat és tömegeket, hogy saját megelégedettségüket fokozzák.
Az emberek többsége helytelenül él és gondolkodik, hiszen nem úgy élnek és gondolkodnak, ahogy én – ez az elittudatú értelmiségi szent meggyőződése, ebből a narcisztikus alapállásból következik minden felismerése, ha van neki olyanja egyáltalán, és az »igazi konzervativizmusról« alkotott képét nem Mellár Tamás-interjúkból ollózta össze. Az elittudatú értelmiségi nem tudja nem lenézni a népet, amelyik Zámbó Jimmyt hallgat, Forma-1-et néz, és nyilvánvalóan manipulálhatósága miatt szavaz meg feudális-kádárista (a kettő közötti feszültséget engedjük el, mégiscsak értelmiségiekről van szó) zsarnokokat – hiszen az elképzelhetetlen, hogy ezek a lecsózabáló, olcsó bulvármocsokra gerjedő halandók képesek önálló döntésre és szuverén véleményalkotásra.
Ilyenre kizárólag az elittudatú értelmiségi képes.