Nincs szebb jövő Morvai nélkül

Voltak kétejeim Vona polgárosodásával kapcsolatban de mivel ennyire retteg tőle a fidesz csürhe akkor biztos jól csinálja.

ezt a katus nevű egyént szépen kiixeltem ...mint macskát xarni

B. Ferenc Attila 2017. 12. 04. 17:00 Orbán kedvenc könyve, és ami mögötte van https://zsurpubi.hu/shared/hirek/belpol/BFA/december/1000x1000/homoorb%C3%A1n.JPG Állítólag Orbán új kedvence a melegházasságban élő izraeli történész, Yuval Noah Harari. A Sapiens 95% - Az emberiség rövid története, valamint a Homo Deus - A holnap rövid története című nagysikerű könyvek szerzője napjaink egyik legjobban hájpolt írója. Azt foglaltuk össze művei alapján, hogyan is látja a világot. A legfontosabb állítás, hogy az emberiség a saját történetét virtuális valóságokkal, mítoszokkal alakította, ilyenek a vallások is. Az emberiség történetében az egyetlen történelmi korszak, amikor még boldogok voltunk, maga az ősközösségi élet volt. Az ember legösztönösebb félelme, a haláltól, az elmúlástól való félelem hozta el a védelem és a biztonság mítoszát, azonban a létbiztonság ígéretét „hazudó” történelmi fejlődés valójában kötelezettségeket és kötelmeket jelent az emberek számára, ennek eklatáns példája a mezőgazdasági termelés kialakulása által eredményezett munka. A mezőgazdaság térnyerése azonban kontraproduktív - főként az egyoldalú táplálkozással -, a betegségek egyik legfőbb oka. A humanizmus pedig tulajdonképpen nem más, mint az ember emberben történő hitének mítosza. A történelmi korok valójában a fő mítoszok váltakozásai, amelyek egyik „eredményeként” az emberi tevékenység felszámolta a földön azokat a helyszíneket, ahova visszatérhetnénk, ha egyáltalán megvolna még a képességünk a szabad életre, ahol tudnánk halászni, vadászni, gyűjtögetni. A jelenünk és részben már a jövőnk a robotika vezérelt világ, amit az okostechnológiák uralnak. Egy fordulópont előtt állunk, amelyben már lecseng a humanizmus kora és egy új korszak kezdődik. A jövőről pedig a lehetséges szcenáriót így vázolja fel Yuval Noah Harari, ennek az egész, fenti elméletnek a magvetője: „Az emberiség végletesen kettészakad: egy globális elitre, amelyik Alaszkától Tasmániáig hozzáfér ugyanahhoz a globalizált technológiához, amelynek révén több tudáshoz jut, egészségesebben él, ha mégis megbetegszik, személyre szabott, sejtmérnöki szintű ellátáshoz jut – és azokra a milliárdokra, akiknek ez majd nem adatik meg.” Kiválasztottunk random jelleggel néhány állítást, ahol - röviden és érintőlegesen - megkérdőjelezzük a történész eszmefuttatását. Ugyanis Harari tech-pozitivista világa egy végletekig leegyszerűsített világ, számos tévedéssel. Harari egyik legnagyobb hibája, hogy „túlegyszerűsít”, ebből kifolyólag figyelmen kívül hagyja azt a kétségtelen tényt, hogy az emberi világ bonyolult. Azzal még akár egyet is érthetünk, hogy materialista megközelítésből az ember minden egyes mítoszt a túléléséért teremtett, és minden teremtett mítosz abban a pillanatban a legadekvátabb és legerősebb evolúciós válasz volt az adott közösséget, emberiséget érintő kihívásra, illetve kihívásokra. Ilyennek tekinthetjük például bizonyos, földrajzilag jól behatárolható népek vallásainak a disznóhús által terjesztett betegségekre adott válaszát, a vallási törvénnyé emelkedő sertéshús-tilalmat. Érdemes azonban különbséget tenni a gondolat által vezérelt mítoszok és az érzelmek által teremtett mítoszok között. Nem azonos a kettő, az egyik inkább empirikus, míg a másik jóval misztikusabb. Az egyik legigazabb mondás, miszerint „A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve.” Ez általánosságban a mítoszokra hatványozottan igaz. Sőt, a mítoszt nyersen fogalmazva hívhatnánk hazugságnak is, ha az igazságban való hit nem lenne szintén mítosz. Harari materialista megközelítéséből fakad, hogy túlságosan racionalista. Az emberiség történelme pedig - többek között - azért nem írható le matematikai képletekkel, mert a történelmet nem csak emberi gondolatok, hanem az emberi érzelmek is meghatározták, befolyásolták, alakították, ahogyan ez így van ma is. Kétségkívül jellemzi az embert egy bizonyos „varázstalanodás”, ahogyan azt már Max Weber a XX. század elején megírta. Mindezek ellenére, ha az emberiség története algoritmusokkal leírható volna, akkor megismerhető lenne a jövője is. Ez pedig balgaság. Vannak törvényszerűségek, de ezeknek a törvényszerűségeknek a mindenek felettisége, valójában a jövő megismerhetőségének mítosza, amely szintén csak egy mítosz, ugyanúgy legenda, mint a jóban, az igazságban, illetve az isteni igazságban való hit, annyi különbséggel, hogy míg az első az ész produktuma, utóbbi inkább vágyvezérelt. A robotok jellemzően nem éreznek, nem képesek érzelmekre, soha nem is lesznek képesek emberi emóciókra, ahogyan nem lesz soha valódi izomlázuk sem. Ennek organikus oka, hogy a robotoknak ab ovo nincsenek érzéseik. A praktikus ok pedig, hogy az emberi érzések sokszor kiszámíthatatlanok, ebben az esetben a legcélravezetőbb szóhasználat az irracionalitás, vagyis nem írhatóak le matematikai képletekkel, noha a robotok működése ezen alapul. Tipikus érzéseket persze lehet programozni, de atipikus érzéseket szinte lehetetlen. Pedig az ember sokszor egyáltalán nem kiszámíthatóan cselekszik, gondoljunk például a szuiciditásra! Az is egy érdekes állítás, hogy az ember nem az intelligenciája által vált a föld vezető élőlényévé, Harari szerint ugyanis a közösség ereje tette azzá. A szerző figyelmen kívül hagyja a kazuisztika szubsztanciáját, az ok-okozati összefüggéseket: az intelligencia előfeltétele a közösség erejének felismerésének. De tényszerűen nem igaz, hogy a mezőgazdaság okozta a betegségeket, a mezőgazdasági termelés - minden környezeti viszontagság és kitettség ellenére - jóval nagyobb kiszámíthatóságot, valós biztonságot jelentett az emberek számára, mint az azt megelőző halászó, vadászó, gyűjtögető életmód. Bár a mezőgazdaság kockázatos, utóbbi bizonytalan és, ha már a matematikánál tartunk, akkor egy tech-pozitivista, materialista írónak illene tudnia, hogy a kockázat és annak kimenetei modellezhetőek, addig a bizonytalanság matematikai képletekkel nem leírható. Kiszámíthatatlan, mint a kutya vacsorája. Szóval érdekes gondolatokat vet fel az izraeli író, de jó néhány ponton lehet, és kell is vele vitatkozni.

Tóth R. Tamás 2017. 12. 04. 18:08 Holland miniszterelnök: Mit keres még a Fidesz a Néppártban? Fotó: /Mark Rutte https://zsurpubi.hu/shared/hirek/belpol/Camillus/december/1000x1000/rutte.JPG "Miért tagja még az Európai Néppártnak egyáltalán?" – fogalmazott. Mark Rutte ezzel a (jogos) kérdéssel szúrt oda az ALDE éves konferenciáján mondott beszédében a néppárti képviselőcsoportnak, mondván nem tudja, hogyan tűrhetik meg maguk között Orbánt, és a Fideszt, hiszen nem összeegyeztethetőek az unió alapvető értékeivel. A kormányfő megjegyezte, hogy már azt sem értette, hogy Orbán mit keresett a korábbi csúcstalálkozót megelőző néppárti gyűlésen. Rutte beszélt az unió szerepéről, és küldetéséről is, szerinte nem a hatáskörök bővítésével kellene foglalkozni, hanem pontosabb problémameghatározásra, illetve a jelenlegi feladatok hatékonyabb elvégzésére lenne szükség. Már alig várjuk, hogy Szijjártó Péter habzó szájjal felbukkanjon és véget vessen ennek az újabb teljesen indokolatlan, nyugatról érkező hazug támadásnak, mely szeretett pártját és miniszterelnökét érte.