Nem bástya, szélkakas

„Öt év alatt azonban a Jobbik a nemzeti oldalról nyíltan a balliberális térfélre riszálta át magát. A gyomorforgató dezertálást Vona Gábor legutóbb a Die Presse című osztrák lapban azzal magyarázta, hogy korábban félrenézett, nem volt elég erős, hogy szembeszálljon a pártja nemzeti radikális alapelveit meggyőződésből képviselőkkel. Nyilván ő maga erőtlenségéből fakadóan viselt éveken keresztül palesztin kendőt nyakában, és gyöngesége miatt írta azt Izrael budapesti nagykövetének, hogy soha nem lesz Izrael kutyája…

Szerencsére azonban mára Vona Gábor több hektó spenótot evett, megerősödött, és így korábbi kijelentései érvényüket vesztették. Ma már nagy örömmel lenne a Spinoza-ház szövetségese. Vagy bárkinek bármije. Ennek érdekében eminensen felmondta a belpesti ballib leckét – diktatúra van, oda a fékek és egyensúlyok rendszere, szegény kedves kis NGO-k, satöbbi, satöbbi, satöbbi. Továbbá – fejtegette a Simicska-párt miniszterelnök-jelöltje az osztrák 168 Órában – a jövő áprilisi választásokat követően kész lenne koalíciós tárgyalásokat folytatni az LMP-vel és a homoszexuálisok »házasságát« alapnak tartó Momentummal.”