Szigorúan központosított rendszer

„A még nem euróval fizető országoknak, amelyek eddig is a megkülönböztetés számtalan módjával és formájával találták szembe magukat, figyelmeztetés lehet azonban az is, ahogyan a vezető országok esetenként hivatkoznak az eurózóna gazdasági gondokkal küzdő országaira. A két elterjedt és használt mozaik­szó a GIPSI és a PIIGS. Ezek a betűszavak Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Írország angol nevének kezdőbetűiből állnak össze. A különbség csak a betűk sorrendjében van. Ha pedig ezeket angolul ejtjük ki, akkor »cigányokat«, illetve »disznókat« jelentenek.

Juncker beszédére egyébként azóta már több országban is reagáltak, de igazi lelkesedéssel csak a francia és a német vezetés fogadta. A legcinikusabb megjegyzés a brit Economistban olvasható, amely szerint az EU brexit utáni még erőteljesebb központosíthatóságáról elmondott vízió Juncker elnök választások előtti »indián nyara«, illetve az afeletti öröm kifejeződése, hogy egyrészt a britek kiválásával, másrészt az utóbbi választásokon mindenhol visszaszorult EU- és euroszkeptikus pártok gyengülésével elhárultak az akadályok a föderalista vonal erősítése elől. Az pedig a demokrácia sajátos értelmezését mutatja, hogy Frans Timmermans, az EU Bizottság alelnöke már azt is felvetette, hogy a következő választások előtt el kellene vonni az EU-ellenes szélsőséges pártok anyagi támogatásának csaknem felét.

A kérdés most már csak az, hogy komolyan gondolják-e az EU föderalista vezetői, hogy valóban ez az az út, amely megoldja az EU gazdasági-társadalmi gondjait: a déli államok munkanélküliségét, a gyenge innovációs és versenyképességi teljesítményt és az oktatás problémáit. Ez utóbbit bizonyítja, hogy a világ legjobb egyetemei között a legfrissebb lista szerint az első 34 helyen már egyetlen sem található az EU 27 tagországából. A két legjobb egyetem brit, de már két kínai felsőoktatási intézmény is megelőzi az EU-belieket.”