Putyin, Erdoğan, és Orbán illiberális demokráciáiról jelentetett meg cikket Daniel Gros. A német közgazdász szerint az illiberális demokráciák sikerüket a körültekintő gazdaságpolitikájuknak köszönhetik, ám ahogy egyre autoritáriusabbá fordulnak, a növekedés is lelassul.
Terjedelmes cikket jelentetett meg az illiberális demokráciák fénykoráról Daniel Gros a Social Europe-ban. A szerző szerint az illiberális rendszereket egy olyan erős vezetők jellemzik, akik felülemelkednek a fékeken és ellensúlyokon – vagy akár ki is iktatják azokat. Gros cikkében arra keresi a választ, hogy miért is lehetnek olyan népszerűek a Vlagyimir Putyin, Recep Tayyip Erdoğan, és Orbán Viktor által fémjelzett illiberális demokráciák.
Gros szerint az illiberális rendszerek sikerét a körültekintő gazdaságpolitikának köszönhetik: ez a szabadpiacon alapuló gazdasági rendszer általában körültekintően szervezi a gazdaságát – írja a szerző. Hozzáteszi: mind Oroszországban, mind Magyarországon a Putyint és Orbánt megelőző liberális vezetés alatt bekövetkező gazdasági válságok vezettek ezen vezetők felemelkedéséhez.
A takarékos gazdaságpolitika pedig a rendszer hosszú fenntarthatóságához vezet, ezáltal megőrizve az illiberális vezetők népszerűségét is. Gros szerint Európa illiberális „erős emberei” Hugo Chavez venezuelai szocialista vezetővel ellentétben felismerték, hogy a felelőtlen pénzszórás gazdasági válsághoz vezet, melynek következtében az IMF-hez kéne fordulniuk – ez pedig a rendszereik végét jelentené.
Az illiberális államokban fennmaradt a szabadpiac is – sem Putyin, sem Erdoğan nacionalista szólamait nem követik protekcionista lépések: így lehet, hogy Oroszország a Világkereskedelmi Szövetség tagja, Törökország pedig a politikai válság ellenére sem akarja visszavonni az EU-val kötött vámunióját. Így hiába illiberálisak politikailag ezek a rendszerek, gazdaságilag igencsak liberálisnak mutatkoznak – szögezi le a szerző.
Idővel azonban a gazdaság egyre nagyobb részét adják a családtagjaik és haverjaik kezébe – így Gros szerint nő a korrupció, és így minden helyi vezető célja a rezsimmel való szoros politikai kapcsolat kialakítása lesz. A szerző szerint amikor azonban ez megtörténik, a gazdasági növekedés is csökken.
Ez Oroszországban figyelhető meg a legerősebben, amely a korábbi évek gyors növekedése után hiába állt talpra az olajárak visszaesése után, nem számíthat kiugró gazdasági növekedésre. Elemzők szerint a várható növekedés csupán másfél százalékos lesz, amely tartósan is Európánál szegényebbé teheti Oroszországot.
Ugyanehhez a fordulóponthoz érkezhetett a tavalyi puccs utáni Törökország is, – írja Gros – hiszen hirtelen a jelentős növekedési potenciál, és a relatíve szabad gazdaság útjába állt a puccskísérlet, és az azutáni megtorlások. Így Törökországban a befektetők részéről megrendült a bizalom, veszélyesnek fogják ítélni az országban történő befektetést, mely a török gazdaság lelassulásához vezethet. A bizalom pedig nehezen lesz helyreállítható, miután a rendszerből hiányoznak pont az Erdoğan által kigyomlált fékek és ellensúlyok – mint például a szabad bíráskodás.
És mi a konklúzió a szerző szerint? Európa illiberális demokráciái a szabad gazdaságra, és az ennek következtében létrejövő jólétre alapozták politikai hatalmukat. De ahogyan ezen rezsimek egyre autoritáriusabbak lesznek, úgy lesz egyre nehezebb elégedetten tartani szavazóikat –figyelmeztet Gros.
Az Arte szerint megállíthatatlanul terjed az illiberalizmus a kontinensen. Orbán Viktor pedig már nemcsak egy politikai oldalt, hanem egy reakciós társadalmi mozgalmat vezet.
„Washingtonból nézve a világ” – A Stratéga ezúttal az amerikai fővárosban járt, ahol szó esett a migrációs válság valódi tétjéről, Trump külpolitikájáról és Magyarország békepárti szerepéről.
A Le Figaro szerint elkezdtek komolyan aggódni az EU-ban.
Harald Vilimsky szerint az EPP célja, hogy hatalomra juttassa Magyar Pétert, aki a brüsszeli elit mesterséges figurája.
Az Európai Parlament nem függesztette fel Magyar Péter mentelmi jogát, amiről korábban még azt ígérte lemond, de csak egy feltétellel.
Mihez kezd három vétóval Brüsszel? És mi lesz Szerbia EU-csatlakozásával?
Az Arte szerint megállíthatatlanul terjed az illiberalizmus a kontinensen. Orbán Viktor pedig már nemcsak egy politikai oldalt, hanem egy reakciós társadalmi mozgalmat vezet.
„Washingtonból nézve a világ” – A Stratéga ezúttal az amerikai fővárosban járt, ahol szó esett a migrációs válság valódi tétjéről, Trump külpolitikájáról és Magyarország békepárti szerepéről.
