Vitában, Orbánnal

„Hiába hívta vitára Orbán Viktort Molnár Gyula és Vona Gábor is, a Fidesz elnöke nem vitatkozik. Elutasító válaszában, amelyet persze nem ő, hanem fő sajtóelhárító verőlegénye, Havasi Bertalan fogalmazott meg, arra hivatkozik, hogy a népszavazást olyan nemzeti ügyben írták ki, amelyben nincs helye a pártpolitikának. (Lám: lassan minden így nyer értelmet; a plakátkampány második szériája ezért nemzeti színű – vö: a nemzet nem lehet ellenzékben -, csak egy vélemény lehetséges, egy elfogadható. Mindenki más megtagadja a magyar trikolórt, ergo hazaáruló.)

Lássuk be, a kitérő válasz látványos és magasztos, egy olyan ember gondolatát tükrözi, aki csak népben, nemzetben gondolkodik, és nem engedi meg, hogy lerángassák őt arra az alacsony színvonalra, ahol a pártok, pártocskák küzdenek. Orbán hallja a szférák zenéjét – másként: az idők szavát - , abba a magasságba már nem érnek el az ellenzék disszonáns hangjai. A Fidesz elnöke tehát nem vitázik. Illetve, illik pontosítani, Fidesz elnökeként talán odaállna valamelyik televíziós csatorna kamerái, mikrofonjai elé, akár az MSZP, akár a Jobbik képviselőjével együtt, de – húzzuk alá még egyszer – ettől az ügytől nagyon távolra kell tolni a pártokat és azok érdekeit. Hiszen a Fidesz is csak úgy, mellesleg vesz részt a kampányban, történetesen azért, mert most, aktuálisan egyetért a kormánnyal. A Fidesz valamennyi tagja azzal a felkent tudattal járja az országot, hogy minden egyes mondata, szava, szótagja a nemzeti érdekeket védi és szolgálja. Hát hogy volna elvárható, hogy a miniszterelnök pártelnök szerepet öltsön magára?”