„Először is: bíznod kell abban, hogy a szülés egy természetes folyamat, és a gyerek előbb-utóbb elő fog kerülni onnan, bentről. A természet nagy úr ám! Gondolj arra, hogy a nők sok-sokezer éve így csinálják. Meg a babák is. Ja, és ne próbálj ura lenni a helyzetnek. Itt most nem ez a dolgod.
Engedd el az elvárásaidat a szülést illetően. Használd az Erőt!
Bármennyire is szeretnéd, nem fogod tudni 100 százalékban kontrollálni a helyzetet. Ám, ha fel vagy készülve a szülésre, akkor olyan nagy meglepetés általában nem érhet. A legtöbb, amit tehetsz, hogy mindent előkészítesz a baba érkezésére (pl. babaülés, ruhák, pelenkák, takarók, kiságy, popsitörlő, cumi, cumisüveg, mellszívó, stb).
Ürítsd ki a naptáradat!
Készülj fel rá, hogy a baba megérkezése után eltart egy ideig, míg az életed újra visszaáll a rendes kerékvágásba. A változás pár óra alatt történik, és visszatekintve a korábbi éveid egy csapásra messzire távolodnak és irreálissá válnak. Adj időt magadnak és családodnak, hogy alkalmazkodni tudjatok a változásokhoz. A legfontosabb, hogy most együtt legyél a feleségeddel és a kisbabátokkal.
Az ételt illetően kérj segítséget!
Rendelj telefonon, interneten. Kérd meg a rokonokat, barátokat, hogy hozzanak ételt. Nem lesz időd főzni. Sem bevásárolni. Ne tedd szóvá a feleséged óriási étvágyát. Most az a dolga, hogy egyen, igyon és szoptasson. Mondd neki, milyen gyönyörű, és csodálkozz rá, milyen fantasztikus, hogy egy másik embert táplál a saját testéből.
(...)
Lepd meg a feleségedet!
A feleséged egy igen komoly tapasztalaton van túl. Megszült egy gyereket. Úgyhogy anélkül, hogy cserébe elvárnál bármit is, vegyél neki virágot. Masszírozd meg. Hozd el neki a kedvenc ételét a kedvenc étterméből. Vegyél neki egy szép szoptatós pólót. Tégy meg bármit, amit szeret!
Végül: az első hét kemény. Nagyon kemény. De egy kis felkészüléssel, sok-sok hittel és egy tonna szeretettel a szívedben menni fog! Isten hozott életed legjobb és legvadabb korszakában!”