„Egyetlen bonyolult gépezet sem működhet karbantartás nélkül, az Európai Unió pedig épp olyan, amelynek szüksége van a beavatkozásra, hogy valóban betöltse rendeltetését. Talán nem ez minden világok legtökéletesebbike, hanem ellenérdekelt felek közössége, történelmi viszályok állnak közénk. Rengeteg fájdalom, háborúk, igazságtalan békék és lakosságcserék, tömeggyilkosságok, megszállások szegélyezték az európai utat, amíg ki nem alakult a történelmileg szükségszerűen létező, de utat tévesztett, identitását kereső országcsoport. Hibás, de kijavítható, ha akarjuk. Ehhez pedig Nagy-Britanniára szükség van. (...)
Ha Nagy-Britannia távozik, Magyarország is veszít, ahogy egész Európa is sajnálhatja a döntést. Ha a britek csütörtökön a távozás mellett döntenek, azt pontosan ugyanúgy tiszteletben kell tartani, mintha a maradást választották volna, hiszen nincs buta nép, és nincs bölcs. A mostani helyzetre adott reakció könnyen lehet az, hogy a britek inkább bíznak a tenger nyújtotta védelemben, mint az európai jogalkotásban, és ha így történik, az tökéletesen érthető is lesz. De a tenger soha nem tudta igazán megvédeni Nagy-Britanniát, mindig illúzió volt a szűk szoros jelentette akadály. Bárhogy is dönt csütörtökön Nagy-Britannia, dolgozni kell az együttműködés, az Európai Unió szekerének megerősítésén. Nem tudjuk, milyen Európában fogunk élni tíz vagy húsz év múlva, milyen változások állnak előttünk. Csak azt tudjuk, hogy jobb velük, mint nélkülük. Ahogy pedig magunknak megköveteljük a tiszteletet, úgy kell ragaszkodni az összes európai államot megillető tisztelethez, a brüsszeli vízfej leépítéséhez, hogy a régi alapokra épülő új unió sikeres lehessen.
A másik pedig a futball Európa-bajnokság. Csütörtökön szünnap van.”