Tarlós. Mifelénk nem volt divat a finomkodás

„Korábban kemény vitái voltak a fideszes kerületi polgármesterekkel, akik a múlt ősz óta hatályos önkormányzati rendszerben már itt ülnek a közgyűlésben is. Ellensúlyként a legfontosabb kérdésekben ön vétójogot kapott. Valós béke köttetett, vagy csak leosztották a lapokat?

Beszéljünk nyíltan! Az előző ciklusban nem szakmai vitákat folytattunk a kerületi vezetőkkel, hanem hatalmi viták dúltak. A lényeg, hogy a parlamenti kétharmadhoz szükséges szavazataik miatt sokkal nagyobb volt a befolyásuk az indokoltnál. Most valóban változott a helyzet, de ez nem csak a mindenkori főpolgármesternek, hanem az egész városnak jó. Normális viszonyok mellett lehet irányítani. Nem élek vissza az általános vétójogommal, de azért komoly alkupozíciót jelent nekem.

Bő egy évvel ezelőtt olyan verziók is napirenden voltak, hogy a főpolgármester csak reprezentációs személy lesz, például díszpolgárokat avat majd, aztán mégis a szupererős poszt irányába hajlottak a dolgok. Hogy főzte meg Orbán Viktort, mert nyilván ő mondta ki a végső szót?

Az első verziót egyszerűen nem vállaltam volna el.

Ez zsarolásnak tűnik.

Nem hinném, hogy zsarolásról szó lehet, az igazság sokkal inkább az, hogy a miniszterelnök is a jól irányítható főváros programját és jogi alapjait támogatta. Jogosítványok hiányában el sem lehet várni, hogy bárki felelősséget vállaljon egy nagyvárosért. Ténykérdés, hogy az új rendszerben jobban mennek a dolgok, a kerületi polgármesterek sokkal konstruktívabbá váltak – az érdekazonosságból adódóan is. Van a jó együttműködésnek egy másik oka: előre megmondtam, 2019-ben nekem már nemigen lesznek ambícióim. A fővárosi közgyűlés meg tele van ambíciókkal teli fiatal, fideszes polgármesterekkel. Ha rosszul mennének a dolgok, vajon kinek a nyakába borulna a bili?”