Héják emelkedőben

„Persze az aggódó megállapításokra jön a gyors válasz, miszerint a világ bajaiért, az oroszok, az irániak, s a kínaiak növekvő magabiztosságáért, a közel-keleti káoszért és az Iszlám Állam felemelkedéséért is Obama külpolitikai gyengekezűségét kell okolni. Hat év kormányzás után, a demokrata elnök vargabetűit (lásd Irak) látva jogos is a mutogatás, ám egyben rövidlátó: az amerikai külpolitikának az ide vezető hibasorozata, arrogáns birodalmi kísérletei nem 2009-ből datálódnak, hanem több évtizedre nyúlnak vissza. Több demokrata és republikánus adminisztráción át ívelnek idáig, benne Carterrel, Reagannel, az idősebb Bushsal, Bill Clintonnal és persze az ifjabb Bushsal, aki alatt az Egyesült Államok végzetesen lesodródott arról a demokratikus útról, amely korábban minden hiba ellenére megkülönböztette a klasszikus birodalmaktól. A legrosszabb, hogy ez a harcias retorika javarészt nem amerikai állampolgárok bőrét viszi a vásárra, hanem a »rosszfiúk« mellett a szövetségesekét és partnerekét, akik az új áramlatokat érezve, a leendő washingtoni adminisztráció lenyűgözésére, önként és dalolva vonulnak hadba a »közös« értékekért.

Köszönjük, de ebből nem kérünk.”