Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
Aki a pillanatra gyúr, az odáig lát, hogy csináljunk belőle párttévét. Az majd helyettesít minden épeszű politikát!
„Számoljunk együtt! Az Országos Roma Önkormányzat az elmúlt három évben nyolcmilliárd forintot kapott a romák felzárkóztatására. (Majd még kiderül, mennyit loptak el belőle, és azon felháborodni sem cigányozás.) Ezzel szemben a közmédiára a kormány évente nyolcvanmilliárdot költ. Ebből tényleg lehetne csodát tenni. Elég lenne ahhoz, hogy létrehozzuk Európa legjobb közoktatását magyar, cigány és bevándorló gyerekeknek. De aki a pillanatra gyúr, az odáig lát, hogy csináljunk belőle párttévét. Az majd helyettesít minden épeszű politikát!
Ez is egyfajta közmunkaprogram, végül is. Csak sokkal többe kerül fejenként. Viszont ugyanúgy értelmetlen lapátolás a csatornában. Gödröket ásnak, aztán a saját testükkel temetik be. A szovjet kupleráj modellje: lehet, hogy rondák a lányok, de rendes kommunisták. Csak a vendégek nem jönnek, hogy rohadnának meg.
Ez így a pillanat uralására sem lesz elég. Tévedés, hogy az ennyire átlátszó hazugságoknak nincs következménye. Minden sikertelen manipuláció csökkenti a varázserő-pontokat, és egyre kevesebben képesek hinni. Viszont akik minden csőd mellett kitartanak, azokból nem lehet építkezni, mert vagy agyuk nincs, vagy becsületük, vagy egyik se.
Nézhetik végül egymást, amíg meg nem unják. Már amikor sikerül a kapcsolás.”