Az igazi polgár Orbán Viktort sem imádja

„Orbán – szerintem – legfontosabb mondata így hangzott az évértékelőjében: »Ha valami nem tetszik, vagy valami mást szeretnénk, mondjuk meg egymásnak egyenesen, ahogy illik hozzánk.« Igen, ez a lényeg. (...)

Az igazi polgár Orbán Viktort sem imádja, s nem ájultan omlik a karjaiba, mert tudja, hogy ő és a miniszterelnök is jogaikban, méltóságukban egyenrangúak egymással – mint demokráciákban szokás. De mint egyenrangú polgár, tiszteli és becsüli Orbán Viktort azért, amiért kiemelkedő államférfiként viselkedik, távlatosan, országban, nemzetben gondolkodik és cselekszik – a haza javára (szemben baloldali elődeivel). De még akkor sem bálványozza őt, hanem elismeri európai szintű politikusi kvalitásait és ezért hálás is neki. S most a polgárembernek, a nemzeti polgári társadalomnak ismét van oka Orbán Viktor teljesítményét elismerni; azt mégpedig, hogy a miniszterelnök felismerte, a nemzeti oldalon belül fontos viták bontakoztak ki, s ezeket nem lehet a szőnyeg alá seperni, ugyanis ha ezt tennénk, akkor a dolgok természeténél fogva az ellentétek, nézetkülönbségek csak erősödnének és élesednének.

Ezeket valóban itt és most kell végigbeszélni, polgáremberhez illő méltósággal, toleranciával és eleganciával – s nem kell félni ezektől a vitáktól, mert nem bomlasztanak, hanem épp ellenkezőleg, ezek tartanak össze. (...)

Viszont nyomatékosan felhívom minden nemzeti közéleti szereplő figyelmét, hogy ne kezdjen farizeus álmoralizálásba. Ne kezdjen senki olyan szövegekbe, hogy »ha te ezt másképp látod, akkor te már nem is közénk tartozol.« Nyilvánvaló, hogy a következő időszakban lesznek szerepcserék, mozgások, változások – a nemzeti oldalon, annak intézményein belül. Senkinek nincs joga ahhoz, hogy majd mutogasson: »ha te itt és itt vagy, vagy ott és ott vagy, akkor áruló vagy.«

Nem és nem! Minden nemzeti polgárember sajátunktól különböző véleménye tiszteletre méltó és megbecsülendő. Orbán Viktor idézett szavai ennek megértését is segítik. Nagyon messzire kerüljük el, hogy Virág elvtárssá váljunk, aki imígyen szólá a Tanúban: »Aki mibennünk nem bízik, az önmagában sem bízik. Aki mibennünk nem bízik, az a mi fényes jövőnkben sem bízik. És aki a mi boldog, fényes jövőnkben nem bízik, az áruló.« Nincs olyan, hogy »mibennünk«. Olyan van, hogy mi, becsületes, magabízó, egymás véleményét becsülő, egymással egyenrangú, tisztességes polgáremberek. Akik véleményt cserélnek és az által gazdagodnak a polgári erényekben.”