Hatalmasat ment Gyurcsány: love is love, je suis Ukraine, de szerinte a legveszélyesebb ellenfél immár Donald Trump a politikában

A DK elnöke szerint 2025 nem a remény, az áttörés éve, hanem a „balsors balladája” lesz.

Az Orbán-kormánynak nagy gondot kell fordítania arra, hogy a nyilvánosság s főleg a jobboldali, nemzeti szavazói bázis felé az eddigieknél sokkal mélyebben és alaposabban magyarázza el a külpolitikai paradigmaváltás lényegét.
„A gazdasági érdekek látványos előtérbe kerülése a külpolitikai, nemzetközi viszonyokban ma sem jelenti, nem jelentheti az eltérő értékek, hagyományok, normák semmibe vételét, a gazdaságnak való »beáldozását«. Másképpen szólva az érdekeinket egyeztetjük, az értékeinket pedig megvédjük. Amikor Orbán Viktor az illiberális rendszerek sikereiről beszélt, akkor nyilvánvalóan ezen országok gazdasági sikereit hangsúlyozta s nem pedig a politikai rendszerük nagyszerűségét. Mi közép-európai országként – Szűcs Jenőt megint ideidézve – a nyugati parlamentáris demokráciák modelljében hiszünk, semmi okunk arra, hogy ezt másképp gondoljuk, mind a külpolitikában, mind a belpolitikában.
Ugyanakkor az Orbán-kormánynak nagy gondot kell fordítania arra, hogy a nyilvánosság s főleg a jobboldali, nemzeti szavazói bázis felé az eddigieknél sokkal mélyebben és alaposabban magyarázza el a külpolitikai paradigmaváltás lényegét. A keleti – vagy a déli – nyitás önmagában vett hangsúlyozása nem elég ehhez. Az oroszokkal, Putyinnal való »barátkozás« ugyanolyan félreérthető lehet a Szovjetunióval szembeni gyűlöletét ma is magában hordozó antikommunista nemzeti szavazóknak, mint mondjuk az azerbajdzsáni Aliyev, illetve a kazahsztáni Nazarbajev elnökökhöz való közeledés is. Egyik ország politikai rendszere sem követendő minta – sőt! –, ezért különösen erőteljesen jelezni kell a magyar közvélemény előtt, hogy itt kizárólagosan gazdasági, érdekalapú közeledések és egyeztetések zajlanak – »keleti nyitás« címszó alatt.
A kormánynak látnia kell, hogy nem evidensek és magától értetődőek az új külpolitikai »mozgások«, a paradigmaváltás; ennélfogva a kormány tagjainak sokkal »bőbb lére« eresztve kell ezekről érvelnie, beszélnie a közvélemény előtt – a kétoldalú külkereskedelmi mérlegadatok felsorolása önmagában kevés. Másképpen szólva, többet kell törődni a jobboldali szavazótábor lelkületével, félelmeivel, fenntartásaival, őrzött értéktudatával. A különféle »bejelentések« mellett ott kell, hogy sorakozzanak az érvek, az értelmes magyarázatok a megváltozott világhelyzetről és annak következményeiről.”