Magyarország diplomáciai mozgástere már Trump beiktatása előtt tágult
Egy 10 milliós ország vezetője közvetítő szerepet játszik Amerika és Oroszország között, békemissziója hozzájárul az ukrajnai helyzet rendezéséhez: ez kulcsállami szerep.
Inkább csak karcos pont volt, de nem a lényeg, amikor kérdésre Merkel megjegyezte, nem tud mit kezdeni az illiberális fogalmával.
„Inkább csak karcos pont volt, de nem a lényeg, amikor kérdésre Merkel megjegyezte, nem tud mit kezdeni az illiberális fogalmával. Felfoghatjuk ezt elegáns hárításnak is: nem kívánt belebonyolódni a témába. Az ugyanis, hogy ezt a dialógust »el kell mélyíteni«, azt is jelenti: de ne most. Viszont Orbán »liberalizmus nélküli« demokráciáját nem okos dolog homlokegyenest szembeállítani Merkel demokráciafelfogásával (még akkor sem, ha a ballib sajtó nagy összehangoltságban ezt teszi), mert a német kancellár az általa stabilnak tartott demokráciamodellnél három gyökeret említett, amelyek közt a liberalizmus csak egy volt. A másik két tápláló gyökérzet Merkel szavai szerint: a keresztényszociális értékek és a konzervativizmus. Fontos tehát látnunk Merkel kancellár és Orbán kormányfő álláspontjai közt az azonossági hányadot. Az ellenzék kétségbeesetten küzd, hogy Merkel látogatásából kimazsolázza a kormányfő ellen felhasználható momentumokat, de ez egyelőre sikertelen. Azt mondhatnánk, hogy a kancellár és a miniszterelnök véleménye közt – a sajtótájékoztatón elhangzott témák tükrében – volt egy igen tekintélyes átfedés, és egy kisebb hányad, amelyben Merkel is, Orbán is megtartotta saját álláspontját. De mi ebben a rossz? Ez nem egy Brezsnyev–Kádár-találkozó volt, ahol egyet kellett érteni a szúnyog méretű ügyek megítélésében is.
Egy ország szabadsága nemcsak azon múlik, milyen erősek a kötöttségei, hanem azon is, hogy képes-e, mer-e élni szabadságával akkor is, ha ez az erősebb igazodást elváróknak nem tetszik.”