„Ha az Ostalgie alapját az 1960-as, 1970-es évek szovjet modernizációja adja, akkor adódik a kérdés: tudna Oroszország a jelen állapotában újabb modernizációs lökést adni Kelet-Európának?
Gazdaságilag nem lenne rá képes. Oroszország önmagában »túl kicsi«, ezért is próbálja növelni a befolyását a nála sokkal fejlettebb térségekben, ezért értékes számára Európa. A Szovjetunió egy globális hatalom volt, Oroszország nem az. Gondoljunk bele, sokáig a Szovjetunió még Kínát is a befolyása alatt tudta tartani, viszont Peking mára messze lehagyta Oroszországot. A Szovjetunió szoros viszonyt ápolt Indiával, még az amerikai kontinensen is tudott finanszírozni mozgalmakat. Most viszont nem marad más, mint a »bomlasztás«, a destabilizáció, mert legfeljebb erre van ereje. Ráadásul az egyes elemzések azt mutatják, hogy Oroszország gazdaságilag a közeljövőben sem lesz ennél erősebb, ezért is lépett most Putyin: tudja, hogy később még erre sem lesz lehetősége. Most próbál »barátokat« szerezni, és magához kötni őket az energiafüggőség növelése révén. De félreértés ne essék: ugyan most Magyarország van Amerika fókuszában, de Putyinnak nem Orbán a fő szövetségese, az igazi »barátja« hanem a német ipari konszernek, Ausztria vagy éppen Olaszország. (...)
Miért?
Leginkább a pártrendszerben lehet megragadni. Nem beszélhetünk nyugat-európai értelemben vett pártokról: választási szervezetként működő, klientúrára épülő rendszerek. Tagságuk kicsi, nem áll mögöttük nagyobb mozgalom, nincs ideológiai önképük. Egyébként jellemző, hogy a kelet-európai pártokat »technológusok«, politikai mérnökök találják ki, felülről építik ki. Nyugaton elképzelhetetlen, hogy egy párt megnyeri a választásokat, majd négy évvel később viszont már nem is létezik. Talán a Fidesz képez kivételt: Orbánnak valóban sikerült egy politikai közösséget kiépítenie, igaz, világnézete elégé képlékeny, most már megint átülhetne egy másik európai pártcsaládba, inkább az euroszkeptikusok között lenne a helye. De nemcsak a pártrendszer, a civil világ sem hasonlít a nyugatira.
Velük mi a baj?