Pápa – Elite Bruxelles 1:0

„Egy olyan politikai korrektség által uralt intézményben, mint az Európai Parlament, az őszinte szónoklat nagyon ritka. Ferenc pápának tegnap sikerült kilépnie a bullshit-dobozkából, ennek ellenére – vagy épp ezért – minden frakció állva tapsolta. Arra vettük a bátorságot, hogy kiemeljünk pár gondolatfoszlányt a tegnapi beszédből.

1. Az emberi jogokat mintha manapság szélesebb értelemben használnák, mégpedig úgy, hogy nem veszik figyelembe az ember alapvető társadalmi körülményeit és biológiai adottságait. Az emberi jogok fogalmát mintha nem kötnék össze a kötelesség épp oly fontos fogalmával.

2. Az emberi jogoknak egy olyan rendszerét kell kialakítani, amely az egyéneket összeköti a közjóval és a közösséghez való tartozással. Ha az emberi jogokat nem rendeljük alá a közjónak, akkor ezek a jogok korlátlanok lesznek és végső soron konfliktusokhoz és erőszakhoz vezetnek.

3. A méltóság azt jelenti, hogy az embert nem egyedüli lénynek, hanem társas lénynek képzeljük el. Európa legfőbb baja a magányosság és a társas kapcsolatok hiánya. Ez igaz a sorsukra hagyott öregekre, az igazodási pont nélküli fiatalokra, a városokban tengődő szegényekre és a jobb jövő reményében érkező bevándorlókra is. A magányosság a gazdasági válsággal csak tovább nőtt.

4. Az európai gondolat az emberbe vetett bizalmon alapul. Nem is igazán az állampolgárba, vagy a gazdasági alanyba vetett bizalmon, hanem a méltósággal felruházott emberbe vetett bizalmon.

5. Európát ma sokan egy korosodó nagymamának látják, amely elvesztette dinamizmusát. A születését előidéző nagyszerű gondolatok ma már nem vonzóak, helyüket átvette az intézmények technokráciája.

6. Politikai vitáinkat sokkal inkább a technokrata és gazdasági kérdések uralják, mintsem az európai ember jövőjével kapcsolatos valódi kérdések.”