Hogyan fogják megmagyarázni, hogy az a jog, ami a palesztin kontextusban szent és sérthetetlen, a szíriai drúzokat nem illeti meg?
Érdekes lesz majd követni az úgynevezett nemzetközi közvélemény reakcióját.
Nem vagyok kretén, tudom, hogy nem véletlen, hogy ennek a krízisnek mindeddig senki nem lelte meg a politikai megoldását, hogy irtózatosan, kivételesen nehéz a közvetítés ennek a konfliktusnak a terepén.
„A baloldal – a szívemhez közel álló izraeli baloldal is – azzal szokott érvelni ilyenkor, hogy ezt a konfliktust katonai eszközökkel nem lehet megoldani és kezelni is csak ilyen irtózatos áron lehet: hogy tehát tudomásul kell vennünk azt az adottságot, hogy szomszédok vagyunk és maradunk és politikai megoldást, modus vivendit kell találni, véget vetni a szakadatlan gyilkolásnak.
A sztenderd jobboldali érv viszont éppen az, hogy a „politikai megoldás” keresése illúzió, Mahmud Abbasz ha akarna sem tudna semmiben megállapodni Izraellel, a Hamasz pedig nem is akar, nyíltan Izrael megsemmisítésére tör. Az iszlám fundamentalizmus – folytatódhatna tovább az érvmenet – nem ismerheti el nem alávetettként a zsidókat, tehát a zsidó államot sem, soha. De ha így is van, ez is csak a fundamentalista iszlámmal tenné lehetetlenné a megegyezést és nem a palesztinokkal. Ha nem a Hamasszal, akkor majd előbb-utóbb valaki mással.
Miért ragaszkodna tűzön-vízen át saját kilátástalan nyomorúságához Gáza lakossága? Miért ne lehetne meggyőzően felkínálni nekik egy elviselhetőbb élet lehetőségét, mint amilyet a Hamasz tud és kíván biztosítani számukra? Hová vezet a megszállás fenntartása, a jelenlegi kormány településpolitikája? Tudom, a politikai erőfeszítéseket naivitásnak, a háborút egyedüli realitásnak tartók szerint a gázai kivonulás is csak a terrorizmusnak adott új terepet és lehetőséget, de én, ahogy mondtam, semmi szükségszerűt és megváltoztathatatlant nem látok ebben.
Nem vagyok kretén, tudom, hogy nem véletlen, hogy ennek a krízisnek mindeddig senki nem lelte meg a politikai megoldását, hogy irtózatosan, kivételesen nehéz a közvetítés ennek a konfliktusnak a terepén. Vannak természetesen nagyon nehezen kezelhető, adott pillanatban, akár egy hosszú átmenet idejére is megoldhatatlannak tűnő konfliktusok, de hogy volnának lényegüknél fogva, eleve és örökké feloldhatatlan konfliktusok, amelyek csak irtózatos választásokat hagynak és – rövid szünetekkel – folyamatos háborúkat kényszerítenek ki mindenféle alternatíva nélkül, abban egyszerűen nem tudok hinni.”