Röpül a bumeráng

@MOPO3OB 2014. június 17. 10:44 Oroszország gazdasága túlságosan fragilis, elitje túlságosan kötődik a Nyugathoz, és katonailag túlságosan gyenge ahhoz, hogy nyiltan összeakassza a bajúszát az USA-val. Putyinnak az USA elnézi, hogy játssza a macsót kicsiben, ejtőernyősöket küldjön 24 órára mutatóba a szerbek "megsegítésére", rosszcsontkodjon a Kaukázusban és Ukrajnában, de nagyon jól tudja hol vannak (az igen szűk) határai. Még Szíriában sem merte kidugni a nyakát Asszad megsegítésére, azonkívül, hogy odaküldött egy rozsdás hajót szemlélődni, meg némi fegyvert. Putyin az USA kényelmes, ártalmatlan mumusa Európa fékentartására. Háború esetén az USA nem küldene csapatokat Iránba, csak visszabombázná a kőkorszakba, látványosan, hogy megint megmutassa, ki a jani a csárdában. (Oroszország még korszerű légvédelmet sem mer Iránnak adni, nehogy felbőszítse az USA-t.) A probléma csak az, hogy az újabb háború teljesen felborítaná a Közel-Kelet egyensúlyát és kiválthatja a roskatag nemzetközi pénzügyi rendszer összeomlását. Irán hosszabb távon valószinűleg Kína felé orientálódna, bár a kínaiak még vagy húsz évig nagyon óvatosak lesznek, nem fogják túlságosan kihívni az USA-t és jól is teszik. Nekik az a jó, ha az USA-t leköti a Közel-Kelet, anélkül, hogy ők a kisujjukat mozdítanák - ők meg szép csendesen addig fejlesztenek, amíg zavartalanul tehetik. Ráadásul finanszírozzák az USA-t - annak is van hosszútávú kihatása...

@vizesnyolcas 2014. június 17. 00:00 "Egyre többször tűnik úgy, hogy az USA vezetése nulla előrelátásra képes." Az USA vezetését - kongresszusát és elnökét - közel-keleti kérdésekben az izrael-lobbi erősen befolyásolja, ahogy azt John J. Mearsheimer és Stephen M. Walt oly világosan fejtették ki könyvükben. Ezt a lobbit (amely koránt sem képviseli az amerikai zsidóság demokratapárti csendes többségét, sőt) az agresszivitása mellett főleg az előrelátás totális hiánya jellemzi. A neocon zelótákkal összefogva szétverették az USA kormányával Irakot, Saddam alatt Irán és a fanatikus iszlamisták ellenpólusát és tíz éves irtóhadjáratot vezettek az isten háta mögötti afgán hegyekben olyan törzsek ellen, amelyek nem is hallottak Osama bin Ladenről - a kabuli tálib vezetés egyébként felajánlotta, hogy kiadja az USA-nak, ha bizonyítékot kap arra, hogy szerepet játszott 9/11-ben. Sem Irak, sem Afganisztán nem jelentett veszélyt az USA-ra vagy Izraelre. Az USA beavatkozása nyomán instabillá vált az egész régió, megszaporodtak a dzsihadista fészkek és Irán, ha jól játsza ki kártyáit, atomfegyver potenciállal rendelkező regionális hatalommá válik. Ha a lobbin múlik, már Iránt is megtámadták volna, fokozva az instabilitást és a terrorizmust. De eddig még felülkerekedett a wall-street-i finánctőke, amely félti az általa már úgyis eléggé aláásott nemzetközi gazdasági rendszert egy irán elleni háború kihatásaitól.

"A modern történelem számos olyan háborút ismer, amely elvarratlan szálakat hagyott maga után, s ezek újabb háborúkhoz, tömeghalálhoz vezettek. 1914 és 1944 kerek évfordulóján találunk erre Iraknál közelebbi példákat is." Ez egy meglepően őszinte gondolat a végén.

Első eset. hogy kénytelen vagyok egyetérteni a NOL-lal.