Alkotmánybíróság: védelem a várandós nőknek

„Eddig a felmondási védelem csak akkor illette meg a várandós nőket, ha terhességükről előzetesen tájékoztatták a munkáltatójukat. Ha ezt elmulasztották, vagy a magánéletük védelme érdekében szándékosan nem közölték, esetleg még nem is tudtak arról, vagy nem voltak benne biztosak, hogy gyermeket várnak, felmondás esetén a tájékoztatás elmulasztása miatt nem illette meg őket a terhes nők felmondási védelme. Vagyis a korábbi joggyakorlattal szemben felmondás esetén utólag már nem hivatkozhattak arra, hogy gyermeket várnak, a felmondás a terhességük ellenére jogszerű volt. Ráadásul a törvény szövegéből az következett, illetve ennek a feltételnek a gyakorlatban csak úgy lehetett megfelelni, hogy a felmondási védelem fenntartása érdekében a munkáltató felmondási szándékától függetlenül a munkavállaló nőknek folyamatosan tájékoztatniuk kellett volna a munkáltatójukat az éppen aktuális állapotukról, ami a magánszféra súlyos sérelmével járt, hiszen nem csak a teherbe esésről, de a magzat elvesztéséről, a meddőségi problémákról is be kellett volna számolniuk rendszeresen. Vagyis választaniuk kellett a magánéletük védelme és a felmondási védelem között. Ezen korrigált most az Alkotmánybíróság az előzetes bejelentési kötelezettség eltörlésével. Így visszaállt a korábbi állapot: felmondás esetén a munkavállaló hivatkozhat a terhességére, és ha ezzel él, nem lehet jogszerűen elbocsátani. (...)

Kiterjed-e a védelem a szülés utánra is, azaz köteles-e a munkahely fenntartani a nő helyét, illetve szigorítottak-e azon, hogy ne lehessen mindenféle mondvacsinált indokkal nem visszavenni egy nőt a gyes letelte után?

Pontosítanék: a gyes a gyermekgondozási segély, az állam által nyújtott pénzügyi támogatás, folyósítása független a munkáltatótól. Amit a munkahely köteles nyújtani, az a szülés után járó 24 hetes szülési szabadság és a gyermek harmadik életévének betöltéséig járó gyermeknevelési célú fizetés nélküli szabadság. Az, hogy ezeket a szabadságokat milyen mértékben veszi igénybe az anyuka, kizárólag az ő döntésétől függ. A hároméves korig járó fizetés nélküli szabadságot egyébként az apuka is igénybe veheti. A szülő dönthet úgy is, hogy a három év letelte előtt visszamegy dolgozni. Ekkor a munkába lépés után a gyermek hároméves koráig csak akkor lehet elbocsátani, ha a munkahelyen már nincs a végzettségének, képességének, gyakorlatának megfelelő munkakör és a felajánlott másik munkakört elutasítja. Egyébként mondvacsinált indokokkal nemcsak a kismamákat, hanem senkit sem lehet elbocsátani. A munkaviszony munkáltatói felmondása kizárólag a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességeivel, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet, a munkáltató köteles a felmondást megindokolni. Ha az indoklás nem a valóságnak megfelelő, a munkavállaló bírósághoz fordulhat.”