Ítélet a Biszku-perben – Hozott anyagból

„Noha a védelem épp a korábbi sortűz perek anyagára támaszkodva jelentette ki, hogy a salgótarjáni esemény idején a karhatalom a központi utasításokat semmibe vevő szabadcsapatként működött, a Nyugati pályaudvarnál történtek esetében pedig nincs arról jogerős ítélet, hogy bárki is a tömegbe lőtt volna, a bíróság inkább az ügyészi a gondolatmenetet fogadta el, és ítélte el Biszkut első fokon, 5 év 6 hónapi börtönbüntetésre. Mindezt Biszku 1956-ban, az Ideiglenes Intéző Bizottságban tett (kemény, ám konkrétumokat nem tartalmazó) kijelentéseire, illetve a salgótarjáni sortűz egykori ítéletére támaszkodva. Noha a vádirat csak két sortüzet említ, a bíró az ítélet indoklásában még arra is kitért, hogy a sortűz akkoriban »nem volt elszigetelt jelenség«.

Ezek után nehéz bizonyítani, hogy ez a bírósági ügymenet más célt is szolgált volna a vádlott mielőbbi, és akár megfelelő bizonyítékok nélküli megbüntetésén kívül. Biszku valódi disznóságai továbbra is homályban maradtak, viszont olyan háborús bűncselekményekért ítélték el, amelyeket nem sikerült minden kétséget kizáróan rábizonyítani.

Az a kérdés, hogy számít-e mindez? Mit is mondott Lázár János 2013. október 23-án? Azt, hogy »ha most nem, akkor már sohasem szolgáltatnak igazságot«. Ezek szerint elég Biszkut a rács mögött látni, a többit meg ne bolygassuk? Csakhogy Lázár még azt is mondta, hogy »a Biszku-per csak az első ilyen ügy«. Ki lesz a következő?”