Dráma: csecsenekre lőttek a Putyin oldalán harcoló észak-koreai katonák, többen meghaltak
Az ukrán hírszerzés szerint az orosz–észak-koreai kombinált egységek egy nap alatt mintegy 200 katonát veszítettek.
A magyaroknak nem érdekük, hogy egyértelműen állást foglaljanak ebben a küzdelemben. A magyaroknak és a magyar kormánynak egyaránt a kárpátaljai magyarokra kell figyelnie.
„2. A magyaroknak nem érdekük, hogy egyértelműen állást foglaljanak ebben a küzdelemben. A magyaroknak és a magyar kormánynak egyaránt a kárpátaljai magyarokra kell figyelnie, az ő érdeküket kell minden más elé helyezni. Ez pedig nem olyan egyértelmű, ahogy ez első pillantásra tűnik.
3. A kárpátaljai magyarok nem tudnak a felkelők oldalára állni, hiszen ezen az oldalon erős a nacionalizmus, sokszor ultranacionalizmus, vagy a sajátos ukrán nemzetiszocializmus. Az ukrán nacionalizmus első számú célpontja az ott élő orosz ajkú népesség, ám kisebb mértékben, és főleg Kárpátalján a magyarság is. Az anyaország magyarjai nem tehetik meg, hogy a Szvobodához és a Jobboldali Szektorhoz hasonló szélsőségesen nacionalista szervezeteket támogassanak – mely szervezetek deklaráltan ellenségei az Ukrajnában élő kisebbségeknek. Ha valami, ez az egyedüli erkölcsi kötelessége Magyarországnak. Épp ezért őrjítő felelőtlenség az az állandó felszólítás a hazai ellenzéki erőktől és jogvédő szervezetektől, hogy a magyar kormány hivatalosan egyértelműen tegye le a garast a felkelők mellett. Az is jó volna, ha az ellenzék – az utolsó lehetőséget is megragadva, és a kárpátaljai magyarságra fittyet hányva, gusztustalan módon – nem emelné kampánytémává az ukrán válságot. (...)
5. A fentiekhez hasonlóan nem tartjuk szerencsésnek a jobboldalon megjelenő »ellensúlyt«, amely orosz-pártiságban akar túltenni az ellenzék »ukrán-pártiságán«. Vlagyimir Putyin Oroszországa nem egy konzervatív ideál, és ami azt illeti, Oroszország sosem volt, és jó eséllyel sosem lesz az. Magyarország hagyományosan nem »barátja« Oroszországnak. Nem szükséges, hogy ellensége legyen, ám a népi demokrácia időszakát idéző »baráti országok« narratívára sem kéne törekedni. Bármilyen érdekegyezés az ukrajnai oroszok, Oroszország ukrajnai politikája és az ottani magyarság érdekei között pusztán a helyzetből és a korábbi fejleményekből adódhatnak, a lényeget tekintve mellékesek, és nem valamiféle ideológiai egyezésből, vagy »barátságból« következnek.”