„2. A magyaroknak nem érdekük, hogy egyértelműen állást foglaljanak ebben a küzdelemben. A magyaroknak és a magyar kormánynak egyaránt a kárpátaljai magyarokra kell figyelnie, az ő érdeküket kell minden más elé helyezni. Ez pedig nem olyan egyértelmű, ahogy ez első pillantásra tűnik.
3. A kárpátaljai magyarok nem tudnak a felkelők oldalára állni, hiszen ezen az oldalon erős a nacionalizmus, sokszor ultranacionalizmus, vagy a sajátos ukrán nemzetiszocializmus. Az ukrán nacionalizmus első számú célpontja az ott élő orosz ajkú népesség, ám kisebb mértékben, és főleg Kárpátalján a magyarság is. Az anyaország magyarjai nem tehetik meg, hogy a Szvobodához és a Jobboldali Szektorhoz hasonló szélsőségesen nacionalista szervezeteket támogassanak – mely szervezetek deklaráltan ellenségei az Ukrajnában élő kisebbségeknek. Ha valami, ez az egyedüli erkölcsi kötelessége Magyarországnak. Épp ezért őrjítő felelőtlenség az az állandó felszólítás a hazai ellenzéki erőktől és jogvédő szervezetektől, hogy a magyar kormány hivatalosan egyértelműen tegye le a garast a felkelők mellett. Az is jó volna, ha az ellenzék – az utolsó lehetőséget is megragadva, és a kárpátaljai magyarságra fittyet hányva, gusztustalan módon – nem emelné kampánytémává az ukrán válságot. (...)