Az igazi közszolgálat

„A politikai váltógazdálkodás oly népszerű szabályai szerint a két csapatba tömörült közszolgálati közszolgák négyévente egymást váltva háborogtak-álmodoztak az éppen aktuális állapotokon, illetve egy szebb magyar jövőről. Mindig volt utánpótlás.

Na de miért hozhat ebben változást az M3? Hogyan hozza közelebb azt a mindannyiunk által vágyott időt, amikor már senki nem meri kiejteni a száján a ƒ... »BBC etikai kódexe« kifejezést, és mindörökre eltűnik a magyar nyelvből az a mondat, hogy »egy jó, pártoktól független közszolgálati tévére/rádióra igenis szükség van«.

Ha véletlenül, akár tíz percre rátévedek az M3-ra, akkor egész egyszerűen nem látok mást, mint máglyában lángoló milliárdokat. Hogy ugyan miért kellett 1991-ben emberek százait vagyonokért foglalkoztatni, csillagászati gázsikat fizetni nemzetközi giccsművészeknek, hogy ebből a trágyadombból összegyúrjanak valami álshow-műsort? Vagy ugyan hányan gazdagodtak meg ebből a sorozatból? Hány autó árát vitte haza ennek a halál szar műsornak a producere? Ömlik, ömlik, ömlik a pénz a képernyőn. Egy főműsoridős produkcióban néha simán benne van egy tucat Simon Gábor.”