A Marx-szoborról az ATV-IKSZ-párbaj kapcsán

„1. Marx tehet-e arról, hogy később mit tettek a nevében?

Rónai Egon nagyban védelmezi Marxot, mondván, Jézus sem tehet arról, hogy később mit tettek a nevében. Nos, Marx proletárdiktatúrára hív fel, szóval később lehet, hogy nem minden az ő elképzelései szerint alakult, de hogy alapvetően a »létező kommunizmus« nem ment szembe vele, abban biztos vagyok. A bácsi nem volt hippi, proletárdiktatúrát diktatúrával lehet csinálni. A bácsi kedvelte a jakobinusokat, azaz egyetértett a haladás ellenségeinek kinyírásával. Szóval a szólam, hogy a kommunizmus szép eszme, csak elrontották, baromság. És Marx se biztos, hogy részleteket leszámítva jajongana a százmillió áldozat miatt.

2. Marx–szobor és vaskereszt

Rónai Egon azzal jön, hogy nemsokára vaskereszt lesz egy fővárosi emlékművön, az ellen miért nem tiltakozik az IKSZ (vö. kettős mérce). 

Nem vagyok IKSZ-es, de részemről azért különbséget tennék egy szomorú történelmi eseménynek mementóul állított emlékmű (most függetlenül a körülötte zajló vitáktól) és egy Marx személye, valamint a kommunizmus előtt tisztelgő szobor előtt. Mert a Marx szobor baromira nem a kommunizmus áldozatairól emlékezik meg.

3. Egyenlőség: a felháborodó Rónai Egonnak sok sikert, ha marxista módon akar egyenlő lenni, költözzön Észak–Koreába. Marx szobatudós volt, amikor Engels gyárlátogatásra hívta, nem ment, életében nem sok proletárt látott. Nem rajongott a proletárokért konkrétan, csak általában. Számos rá hivatkozó követője ebben is a nyomában volt.

4. Ha jól tudom, ma a Marx–szobor félre van tolva a Corvinus aulájában. És, ahogy a rektor fogalmazott, emlékek és szokások kötődnek hozzá. Oké, a Corvinus ügye a dolog. Ez esetben viszont ne háborodjunk fel a Hazatérés templomának Horthy–szobrán, például. Ahhoz is biztos kötődnek emlékek és szokások, ha nem is olyan régóta, mint a Marx–szoborhoz. Emellett elképzelem, hogy egy olasz egyetem aulájában a Mussolini-szobrot félretolják a sarokba, és ezzel el van intézve az ügy. 

Igen, lehet a két M-betűset egy lapon emlegetni. 

Kötelező olvasmány: Paul Johnson: Értelmiségiek, Marxról szóló fejezet.”