Mintha halálbrigádokat szabadítottak volna az országra

„Nem állíthatjuk le a tüntetéseket, mert ez azt jelentené, hogy beletörődtünk, olyan országban kell élnünk, ami életfogytiglani börtönné változott. A fiatal ukránok, akik a posztszovjet időszakban születtek és nőttek fel, természetesen elutasítják a diktatúra minden formáját. Ha a diktatúra nyer, Európa egy Észak-Koreára számíthat a keleti határán, és különböző becslések szerint 5-10 millió menekültre.

Nem akarom önöket megijeszteni. Most a fiatalok forradalma zajlik, és ezért a hatalmon lévők elsősorban ellenük háborúznak. Amikor Kijevben besötétedik, rejtélyes »civil ruhás« csoportok járják a várost, fiatalokra vadászva, különösen azokra, akik a Majdan vagy az EU szimbólumait viselik. Elrabolják őket, és kiviszik az erdőbe, ahol meztelenül kínozzák meg őket a borzasztó hidegben. Valamilyen furcsa okból a célpontok elsősorban fiatal művészek – színészek, festők, költők. Az ember úgy érzi, mintha halálbrigádokat szabadítottak volna az országra azzal a feladattal, hogy irtsák ki a legjobbakat.”