Kijevi hezitálás

„Ukrajna kulturálisan és etnikailag sem egységes: a keleti országrészben az ország lakosságának mintegy húsz százalékát kitevő orosz népesség él, amely ellenzi az Oroszországtól való távolodást, míg a nyugati rész inkább EU-párti. Gyakorlatilag két Ukrajnáról beszélhetünk – a jelenlegi kormány pedig inkább a keleti fél érdekeit képviseli.

Másrészt az is benne lehet a pakliban, hogy jelenleg az EU sem tűnik száz százalékosan vonzó perspektívának. Az Unió még mindig alig tud valamit kezdeni a gazdasági válsággal, és továbbra sem rendelkezik világos jövőképpel, nem tudni, hogy önálló államok laza, inkább gazdasági szövetsége marad, vagy elindul a mélyebb, politikai integráció útján.

Ebben a helyzetben számos közép- és kelet-európai ország – köztük több EU-tagállam – is úgy döntött: ahelyett, hogy a tökéletlenkedő Brüsszeltől várná a megoldást, megpróbál saját erőből kilábalni a válságból, ennek része a keleti nyitás, és a keretében tető alá hozott Közép- és Kelet-Európa–Kína együttműködés is. Ebben a helyzetben pedig Kijev hezitálása is érhetőbb.”