Szegfű hervadóban

„Az elmúlt hétvégén pártkongresszus, október 23-án összeboruló nagygyűlés (ahol tippem szerint jóval kevesebben lesznek mint anno a Milla Szabadsajtó úti szeanszain), két olyan esély, ahol színre lehetett volna, vagy színre lehetne lépni. Annak ugyanis lenne üzenetértéke: az, hogy mondjuk Botka, Szanyi vagy akárki, ad abszurdum akár Gyurcsány a felkent jelölt, az visszhangzana minden médiában. Utána az illetőt lényegesebben gyakrabban kérdezgetnék mindenféléről a hírműsorok. Az a himihumi, hogy majd »Attila és Gordon közül az lesz, aki a több szavazatot kapja«, nevetséges és elképesztően kontraproduktív. Jól hangozhat persze az egyeztető tárgyalásokon és a pártirodákon meg alapszervezeti gyűléseken, de velük nem lehet választást nyerni. Csak emlékezzünk Szili Katalin államfői jelölésére: az MSZP-ben baromi népszerű dolog volt, csak mindenkinek, aki tudta mennyi 2+2, világos volt, hogy nem fog összejönni. A Fidesz a lakosság többségével ilyen-olyan módon konfliktusba került, de az elégedetlenség fókuszálásához kell az »ellenzéki vezér«. Azt sikerrel elérték, hogy ez más ne legyen, ők maguk viszont nem állnak sorompóba.

Persze ha már idáig eljutunk, az sem teljesen mindegy, hogy ki is lesz az - de ismétlem, a »jajistenemajdeldöntjük«-höz képest bárki jobb - például mert lehet vele beszélni. Viszont az sem baj, ha a jelölt győztes típus, vagy legalább küzdeni akar. Aki baloldalon a megszakadásig küzd, az Szanyi és Gyurcsány. Hangsúlyozom, nem vagyunk hívei egyiküknek sem, de küzdőképességük figyelemre méltó. Botka László szegedi polgármester, mint szélesebb körben elfogadható jelölt, szerintem még jobb lenne. És hát beszéljünk arról is, hogy kit nem tartunk jónak. Mesterházy képességei láthatóan véget érnek a párt nehéz időben megtett összetartásánál és stabil egyszemélyi hatalmának kiépítésénél. Kifelé azonban fájdalmasan hiányzik a mondandója, a víziója, ami politikusnál végzetes hiba. Ki tudott építeni egy Fideszre hajazó, központosított pártot, de a Fidesz víziói - és Orbán helyenként látható humora - nélkül. És hát van egy pártprogram, amelyről még a baloldal iránt több mint megértő Amerikai Népszava publicistája, Bartus László sem tudott, csak lesújtót írni - és igaza is van. Az »emeljünk adót, aztán majd lesz valahogy« nem egy igazi intellektuális magaslat. És mondjuk ki azt is, Bajnai sem esélyes jelölt, nemcsak az Együtt 2014 elolvadt támogatása, hanem a jól célzott karaktergyilkosság miatt is.”