Magyarországon a mutyi, a „hazaosztás” örök, és minden kormányfőnek maga felé hajlik a keze. Éppen ezért azt javaslom, hogy válasszunk sérült vagy fogyatékkal élő miniszterelnököt.
„Teljesen nyilvánvaló, hogy Magyarországon középtávon csak a miniszterelnök identitását meghatározó csoport támogatására jut közpénz. Éppen ezért – és tekintettel arra az évtizedes adósságra, amit Magyarország valamilyen okból sérült polgártársaival szemben felhalmozott – azt szeretném, ha Magyarországnak fogyatékkal élő vagy sérült miniszterelnöke legyen. A fenti célok bármelyikének hasznosságával és esedékességével vitatkozik, az nem ismeri ezt az országot, amelynek sajnos nem mozgássérült, nem vak, nem siket, nem autista, még csak nem is cukorbeteg, hanem egy vidéki focista a miniszterelnöke.
Ezért például a költségvetési tartalék terhére 400 millió forintos rendkívüli támogatást biztosít az első osztályba feljutott Mezőkövesd Zsóry Futball Club fejlesztésére, de a világhírű Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézetének ugyanilyen összegű támogatási igényét többkörös hazudozással szabotálja el a minisztérium (»Emberi Erőforrások«, ne röhögtessenek már).
Szóval ha már mindenképpen az »övéinek« oszt a miniszterelnök, akkor olyan kormányfőt kéne választani, akinek az »övéi« tényleg rá is szorulnak az extra figyelemre, a milliárdokra, ahol jó helyen lenne ez a pénz. Nyilván van az a másik verzió, hogy akkor is előbb kapjanak a mozgássérült gyerekek, mint a focisták, ha a miniszterelnök egyébként a szabadidejében focizik. De ez egyelőre elképzelhetetlennek tűnik.”