Szerencsés nép vagyunk

„Lehet, hogy most jött el az idő, amikor az »ajándékba kapott« szabadságot meg kell védeni?

Ezzel teljes mértékben egyetértek. A szabadságért mindig tenni kell, ez a világon mindenhol így van. Az életünkért felelősséggel tartozunk. De ezt közelről is láttam, mert miután a hazai politikából ’94-ben kiszálltam, másfél évtizeden át az Európa Tanácsnál dolgoztam. Az átmenet országaiban a demokratizálódás nagyon is gyakorlatias kérdéseivel foglalkoztam. Láttam, hogy még egy szerencsés nép előtt is elképesztően sok feladat áll, és mi szerencsés nép vagyunk.

Az orbáni kísérletről mégsem mondhatjuk, hogy ne lenne hazai gyökérzete. Nem véletlenül használja a vezér kedvelt fordulatát: »a magyarok demokráciafelfogása más«, mint a hanyatló, romlott Nyugaté.

Ezt gyakran hallott, de elfogadhatatlan szövegnek tartom. A demokrácia szabályai mindenhol ugyanazok. Orbán korlátozott demokrácia kialakításával kísérletezik, miközben tudatosan épít olyan történelmi frusztrációkra, amelyek valóban jelen vannak sok magyar érzelemvilágában.

És ezért nehéz védekezni ellene.

A sérelemalapú politika mindenhol megtalálható. Aki akarja, meg fogja találni a maga történelmi sebeit. De én nem gondolom, hogy ezek mindent felülíró érzések volnának. Kétségtelen, hogy a sérelmi politizálás már a kilencvenes évek elején megjelent. Korai fideszesként személyes ügyemnek tekintem, hogy ezen változtassunk, mert a gyűlölködés felemészti a fejlődés lehetőségeit.”