„Nehéz szívvel hagyta ott a közös öltözőt, amelyen megboldogult Kaszás Attilával osztozott?
Amikor az Egyszer élünk című darabban játszottam, a rendező azt kérte, amikor kilépünk az ajtón, vessünk egy pillantást a félfára, amelybe gyerekkorunk óta bekarcoltuk, éppen mekkorák vagyunk. Pontosan ilyen érzéssel léptem ki annak az öltözőnek az ajtaján.
Miként éli meg, hogy nem folytatódik a televíziós pályafutása?
Hazudnék, ha azt mondanám, nem örültem volna, ha egy jó műsort vezethetek, például az X-Faktort, de valószínűleg úgy ítélték meg, erre a pozícióra jelen pillanatban nem én vagyok a legalkalmasabb. Ezzel nem lehet mit kezdeni.
Szomorú?
Szomorkodni lehet, hiszen tényleg nagyon szerettem a televíziózást, és most úgy tűnik, onnan teljesen eljöttem, de nem lenne értelme. Inkább arra figyelek, mi az, amit teljes mellszélességgel fel tudok vállalni, és a Vígszínház ilyen.”