Miért lyukasztanánk jegyet a villamoson, ha a politikusok is korruptak?

„A Transparency International nemrégiben hozta nyilvánosságra korrupciós jelentését. Azt írják, hogy a legtöbb magyart zavarja a mindent átható mutyi, de mégsem tesz ellene semmit. Mit szól ehhez?

A korrupció mértékét illetően a nemzetközi tapasztalatok nagyon különbözőek. Norvégiában vagy Svédországban simán belebukik egy miniszter abba, hogy a bejárónőjének nincsen társadalombiztosítása. Nálunk ez elképzelhetetlen. A magyar emberek túlnyomó többsége nem szabálykövető. Azt is látjuk, más felmérésekből, hogy a magyarok nem tartják elítélendőnek az adóelkerülést. A mindenkori politikusoknak és állami intézményeknek van szerepük abban, hogyan formálják a társadalmi normákat. Ha azt látják a magyar emberek, hogy az állam, a kormány alárendelt különböző gazdasági érdekeknek, nyilván zavarja őket, de úgy érzik, hogy nem nagyon lehet ez ellen tenni semmit.

Mégis mi lenne a megoldás? Szigorúbb szabályok kellenek? Vagy elegendő lenne a jelenlegieket betartani? Legyen esetleg szigorúbb ellenőrzés?

Nincs egy megoldás, hanem sok jó megoldás van, amit alkalmazni kéne ahhoz, hogy itt érdemi változás legyen. Egyáltalán nem mindegy az, hogy a hatalmon lévőket milyen erkölcsi normák vezérelik. A legfontosabb szabály, az átláthatóság és a nyilvánosság. A korrupcióval szemben nincsen végső megoldás, de az az elv, hogy mindenhol, ahol állami pénzt költünk, ott minden adat nyilvános és hozzáférhető, nagyon fontos. Az Együtt-PM Szövetségnek van egy antikorrupciós csomagja, ennek az egyik legfontosabb célkitűzése az, hogy minden állami szerződés - egy bizonyos "értelmes" összeghatár fölött természetesen - csak akkor lép életbe, ha felkerül egy központi, jól kereshető internetes portálra. Önmagában az, hogy ezek a szerződések valahol eldugva most is ott vannak az interneten, nem jelent igazi átláthatóságot. Az a fontos, hogy bárki, egy magánember, egy újságíró nagyon könnyen megtalálja az ilyen típusú szerződéseket. Ha valaki az állammal üzletel vagy köt szerződést, abban az ég egy adta világon semmi kivetnivaló nincs. De hogy az adófizetők ne tudhassák, az ő pénzüket kinél költi el az állam, az teljesen abszurd.”