Nem sokaság, hanem lélek

„»Nem akarunk olyan Európát, ahol gyámság alá helyeznek, a szabadságot korlátozzák és nem kiteljesítik... ahol a nagyobb visszaél az erejével, és a többség visszaél a hatalmával... ahol kettős mércét használnak, és ahol csak a kisebbnek kell tisztelni a nagyobbat.«

Orbán Viktor, Európai Parlament, 2013 július 2.

Tisztelt miniszterelnök úr,

a fenti irdatlan otrombasága okán arra kell következtetnem, nem érti pontosan, mi a probléma az Ön kormányzásával. Ugyanakkor ezek a szavak mégis reményt adnak, hogy bele lehet verni abba a beszűkült gyíkagyába. Talán bele tudja élni magát.

Képzelje el, hogy az Európai Unió a következő néhány hétben nemcsak a Tavares-jelentést fogadja el, hanem duhaj kedvében az alapszerződés sorozatos és önkényes módosításait is. Először is beleírnák a preambulumba, hogy Orbán Viktor dagadt és rossz természetű, és ezt kifüggesztenék minden uniós épületben. Aztán testre szabott korlátozásokat vezetnek be, amelyek az Orbán Viktor és haverjai érdekeltségeit az egész Unió területén, beleértve Magyarországot, kizárják mindenféle legális üzletből, a számláikat pedig zárolják. De mindenekelőtt az uniós fejlesztésekből tiltanák ki. Vagy csak a nyakukba varrnának egy kiadós különadót, pofára? Hogy esne, ha Brüsszel uniós irányítás alá vonná az építőipart, és a Közgépnek pont nem jutna koncesszió se itt, se máshol? Vagy ha Viviane Reding elvenné a Fidesz összes frekvenciáját, és nem adná vissza akkor sem, ha Strasbourgban nyerik meg a pert? Esetleg ha a szőlőt présházzal együtt kisajátítaná egy műkedvelő eurokrata?

Hű, mekkora kettős mérce lenne az, nem? Akkor indulna csak be a kotkodácsolás a jogokért meg az egyenlő elbírálásért! És micsoda csúcsokra érne a paranoia! Pedig mihez képest lenne kettős, ugye?”