„Nos, mostanra felnőtt és aktív korba lép az a nemzedék, amelyik a rendszerváltás környékén született. És nem fogadják el azt a leosztást, amivel szembesülnek. Sokan közülük persze igen, láthatjuk őket a pártok körüli titkárok, sajtósok, kormányzati referensek és tanácsosok szerepeiben. De nem lehet mindenkit ilyesmivel lekenyerezni. A többiek: lázadnak, helyet keresnek maguknak. Ne legyenek kétségeink: találnak is. Sokan a határokon túl, mások meg éppen most készülnek helyet csinálni maguknak, akár a bevett elosztási koalíciók szétrombolása árán is.
Nem, nem szeretném megérni annak a világnak a megvalósulását, amit a 4K! hirdet a programjában. De annak a fennmaradását sem, ami itt az ezredforduló után kialakult. Azt szeretném, ha a fiatalok megtalálhatnák itthon a teret a cselekvésre, ha nem nyomnák el kezdeményezéseiket az »oligarchák«, ha nem üldöznék el őket a csendet, változatlanságot óhajtó nyugdíjasok, ha nem fojtaná el érdekérvényesítési kezdeményezéseiket a táborokba tömörülő »mértékadó« értelmiség.
Hiszen bármilyen meredek szövegeket nyomnak is, alapvetően nekik van igazuk: ez az ország tényleg csak akkor juthat előre, ha széttörnek az elosztó rendszerek, amelyek elszedik a jövedelmek nagy részét azoktól, akik megteremtik (jó, ezek persze nem csupán a munkavállalók, de dolgozik a vállalkozó is, nem?) és átadják azoknak, akik erőpozícióik – ez lehet a szavazatok száma is! – alapján jogot formálnak rá.”