Mi jöhet még az Unióból?

„Az EU persze eddig sem vette túl komolyan a demokrácia elveit: legfőbb irányító szervének, az Európai Bizottságnak például igazi legitimitása soha nem volt. A bizottság kevés kivétellel a tagállamok politikai életének hulladéklerakójaként szolgál. Tagjai nem a választó polgárok bizalmából kerültek magas állásukba, a 27 ország kormányai küldik az odahaza már kiérdemesült vagy éppen fölösleges politikusaikat az egyesült Európa vezető szervébe. Elég csak Magyarország mai és előző bizottsági tagjaira – Andor Lászlóra és Kovács Lászlóra - gondolni. Az Európai Bizottság elnökei az első évtizedekben még  sorra nagyképességű, távlatos gondolkozású államférfiak voltak. Aztán Jacques Delors óta megállíthatatlannak látszik a hanyatlás. Mostanra eljutottak egy Demszky Gábor féle figuráig,  José Manuel Barrosoig, aki ugyanolyan szélsőbalos maoista volt fiatalkorában,  a portugáliai vörös szegfűk forradalmának mámorító éveiben és hosszúra nyúlt  utóéletében, mint Budapest levitézlett főpolgármestere ifjúkorában, a kádári diktatúra langymelegében. Telibe talált politikus a jobb sorsra érdemes unió kormányaként működő bizottság vezetésére.

Ha az Európai Unió az integráció valamely újabb mérföldkövéhez közeledik, a demokrácia rendre a fejlődés bosszantó kerékkötőjének bizonyul, amit ezért nyugodtan félre lehet hajítani. Ki ne emlékezne még a híres huszárvágásra, amikor Sarkozy akkori francia elnök ötletével belefojtották az első európai alkotmány jóváhagyását a 400 millió választópolgárba. Elvetette a népszavazás az évekig kotyvasztgatott alkotmányt Franciaországban és Hollandiában?  Akkor kár is tovább kérdezgetni a tagállamok népeit, a francia elnök bedobta, hogy nevezzék át az egészet lisszaboni szerződésnek – máris nem kell hozzá népszavazás...

Az uniónak van persze közös parlamentje is. Ezt ugyan választják már, nem úgy mint az első években, de érdemi beleszólása az unió szekerének irányításába alig van. Talán jobb is így. Ha elnézzük azt a gyalázatos rágalomhadjáratot, amit a szocialista, liberális, zöldpárti pártcsoportok összefogva folytatnak a gyengének és megfélemlíthetőnek vélt magyar kormány ellen már több mint egy éve, ahol a vádaskodásokban a felfuvalkodott gőg vetekszik a tudatlansággal, akkor nem sok illúziónk marad az egyesült Európa demokratikus értékeit illetően.”