Ha ott keresnénk a tanulságokat, ahol vannak, akkor most egész Magyarország a kovásznai hajpántügyön rágódna. De nem rágódik.
„Képzelje magát a kedves olvasó a román diákok helyébe, akiknek a saját hazájukban kisebbségben kell érezniük magukat, nem énekelhetik zavartalanul a saját himnuszukat, nem viselhetik korlátozás nélkül a nemzeti színeiket. Képzeljük magunkat a magyar diákok helyébe, akiket a nemzetállami román alkotmány másodosztályú állampolgárnak minősít, s akiket az a veszély fenyeget, hogy a saját pátriájukban sem lehetnek a maguk urai, hiszen a román kormányok évek óta azon mesterkednek, hogy Székelyföldet eltüntessék egy román többségű óriás megyében.
Az erdélyi honlapokon a kommentek ezrei az összes véleménytípust rögzítik. A kölcsönös empátia ritka. A Magyar Polgári Párt elítélte a román provokációt, a helyi román szociáldemokraták kiálltak a román diákok mellett, az RMDSZ hallgat. Madalin Guruianu, a Nemzeti Liberális Párt megyei vezetője elítélt minden magyart és románt, aki a másik nemzeti ünnepét nem tartja tiszteletben és provokációra használja föl. Ő azért hibáztatta a líceum vezetőit, amiért nem léptek fel rögtön – már március 15-én – a román nemzeti színeket viselő diákok ellen. Az ilyeneket szokták hazaárulónak minősíteni ott is, itt is.”
Kormányra készül a romániai magyar párt; Csoma Botond szóvivő lapunknak azonban kifejtette, ha nem tudnak sikerrel kormányozni, 2028-ban a Simion és Georgescu nevével fémjelezett magyargyűlölő pártok akár többséget is szerezhetnek.
Fejlett demokráciákban példa nélkül álló módon érvénytelenítette egy szabad elnökválasztás eredményét a román Alkotmánybíróság.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Történelmi döntést hozott a román alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét. A hivatalos indoklás szerint a demokrácia védelmében tette, sokak szerint viszont csupán a hatalmát mentő, későn ébredő elit kapkodását látjuk.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Rendkívüli ülés összehívását indítványozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Kormányra készül a romániai magyar párt; Csoma Botond szóvivő lapunknak azonban kifejtette, ha nem tudnak sikerrel kormányozni, 2028-ban a Simion és Georgescu nevével fémjelezett magyargyűlölő pártok akár többséget is szerezhetnek.
