„Március 5-én helyi idő szerint 4 óra 25 perckor a caracasi Dr. Carlos Arvelo Katonai Kórház előtt félárbocra engedték a venezuelai nemzeti lobogót: elhunyt Hugo Chávez, a Venezuelai Bolivári Köztársaság elnöke, a Bolivári forradalom legendás vezetője. Hosszú ideje küzdött súlyos betegségével, újra és újra reményt adott a venezuelai embereknek: visszajövök!
Hugo Chávez az egyszerű nép, a szegények, az elnyomottak vezére volt. Szembeszállt Venezuela gazdagjaival, a népet emelte a politikai hatalomba. Munkát, kenyeret, megélhetést adott a venezuelaiak millióinak, megbecsülést és tiszteletet a dolgozó embernek.
Nemet mondott az Egyesült Államok agresszív, gyarmatosító politikájára. Szövetségre hívta Latin Amerika népeit, baloldali erőit. Venezuela harca reményt adott egész Latin Amerikának, hozzásegített a baloldali-nemzeti erők erősödéséhez és győzelméhez. Az elmúlt években mély társadalmi változások indultak el Brazíliában, és különösen Argentínában, Bolíviában, Ecuadorban, Uruguayban, Paraguayban, Nicaraguában és másutt. Ezek folyamatok, együtt azzal a ténnyel, hogy a szocialista Kuba is él, változást idéztek elő a kontinens erőviszonyaiban, és reményt ébresztenek Latin Amerika és a világ népeiben.
A Munkáspárt tagjai tisztelték és becsülték Chávez elnököt. A Munkáspárt tagjai is vörös inget hordanak, csakúgy, mint a Bolivári Forradalom harcosai, Chávez követői. Chávez harca erőt és lelkesítést adott a mi küzdelmünkhöz is a tőke, a pénz uralma ellen, egy új közösségi társadalom megteremtéséért.
A Munkáspárt osztozik a venezuelai nép, a Venezuelai Egyesült Szocialista Párt, a Venezuelai Kommunista Párt gyászában. Chávez halála veszteség mindannyiunk számára.
A híres venezuelai énekes és forradalmár Alí Primera szavaival búcsúzunk: »Akik az életért halnak meg, nem halnak meg.«”